Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)
Majdán János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon
sem foglalkoztak engedélyek eladásával. (A törvény nem zárta ki a részvénytársasági tagságot!) A Dunántúlon megnyílott vasutak engedélyesei között a másik nagy csoportot a közigazgatás különböző szintjein alkalmazottak jelentették. Hat esetben alispánok kértek a megye nevében engedélyt. 17 A somogyi alispán mellett Vas vármegye közgyűlése hatalmazta meg Széli Ignácot, hogy három vonalra kérjen miniszteri engedélyt. Utódja — Reiszig Ede — örökölte a vasúti engedélyeket és folytatta a megye által meghatározott hálózatbővítési politikát. Az alispánok között szerepel egy nyugalmazott, Zárka Sándor, aki vasi hivatalnok volt. A Szentlőrincről Nasicéig épített vonal engedélyese a horvát tartományi gyűlés alelnöke, Szalánszky Francisci Henrik. Rajtuk kívül egy főszolgabíró Tamásiból és egy városi bíró — Reischl Vendel keszthelyi polgár személyében — dolgozott a közigazgatásban, amikor engedélyessé vált. A magántisztviselők közül négy ügyvéd, két jószágkormányzó és egy bérlő nevére állítottak ki a minisztériumban engedélyt. 18 A jószágkormányzó mindkét esetben a Batthyány-Strattmann herceg körmendi uradalmának a nevében vált engedélyessé, míg Elvers Rudolf mint karancsrévi bérlő kezdett előkészületekbe. A mezőgazdasági nagyüzemek működtetői mellett a Dunántúl sok nagybirtokosa tulajdonosként közvetlenül is kapcsolódott a vicinálisokhoz. Hatan szerepeltek engedélyesként Tolna, Vas, Sopron, Veszprém és Somogy megyékből. 19 Az engedélyesek foglalkozását vizsgálva legnagyobb számban vállalkozókkal és mérnökökkel találkozunk. A tíz vállalkozó nyolc vasútnál fordult elő érdekeltként és öten első és egyetlen engedélyesei voltak az adott vicinálisnak. A nyolc mérnök közül kettő első engedélyesként kapott megbízást, míg a többiek a vasútépítés megkezdése előtti hetekben-hónapokban váltak vállalkozókká. Stein Miklós budapesti mérnök vett részt egyedül két vonal előkészületi munkálataiban. 20 A Dunántúlon néhány, iparban érdekelt vállalkozó személyesen kívánta támogatni a vállalatát érintő vasút építését. Engel Adolf komlói bányatulajdonos ugyanúgy előmunkálati engedélyt kapott, mint Eitner Sándor sümegi bőrgyáros. Akadt egy újságíró — Fekete Adolf személyében —, aki a Pécsi Napló szerkesztése mellett a baranyai megyeszékhely és Bátaszék közötti vasútra kért és kapott előmunkálati engedélyt. Az engedélyesek lakóhely szerinti megoszlását vizsgálva egyértelmű a helybéliek túlsúlya. A bankokat és vállalatokat nem számítva, tizenegy nem helybenlakó akadt az érdekeltek között, valamennyien budapesti la31