Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Majdán János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon

MAJDAN JÁNOS Vasúti vállalkozók a Dunántúlon A Kelenföldet Újszőnnyel összekötő államvasúti pálya 1884-ben történt megnyitásával befejeződött a dunántúli hálózat fővonalainak kiépítése. {térkép ). A következő harminc évben helyiérdekű vasutak épültek a térségben, melyek a költségvetésből közvetlenül nem kaptak támogatást. (Kivéve a Balaton északi partján Tapolcáig, illetve ezzel egyidoben Veszprém és Alsóörs között elkészült államvasúti vonalat, melyet a költségvetésből, de a helyiérdekű vasutak szabványának megfelelően építettek.) A korabeli törvényi szabályozás szerint különféle alapokon keresztül juthattak hozzá a vicinálisok építői költségvetési támogatásokhoz.

1 A helyiérdekű vasutak részletes vizsgálata igazolhatja, hogy az elnevezésnek megfelelően valóban az érintett közösségek és egyének játszották a döntő szerepet a gazdaság ezen húzó ágazatában. A vizsgálat valamennyi dunántúli vonalra kiterjedt, melynek összegzéséből a vállalkozókra vonatkozó részek rövidített változata kerül itt bemutatásra.

2 Előmunkálati engedélyesek A Dunántúlon 28 államvasúti kezelésben lévő helyiérdekű vállalat működött 1914-ben. Ezeken kívül a „fertővidéki" vicinálist egy másik magánvasút — a „győr-sopron-ebenfurti" kezelte. A 29 helyiérdekű részvénytársaság 44 vonalból állt, melyek építését 59 szakaszban végezték el a kivitelezők. A Dunántúlon a vizsgált korszakban 2111 kilométer hosszúságban adtak át a forgalomnak vicinális vasutat. 28