Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Farkas Gábor: Vállalkozó polgárok Székesfehérváron a dualizmus korában

A gabonát kereskedők vásárolták fel, és szállították a Monarchia piacaira. A gabonakereskedők között, a Weiss családhoz hasonlóan, jelentős gazdasági erővel rendelkezett aBergmann-Weiss Lipót cég. Utóbbi 1883ban költözött a fővárosba, és ott folytatta terménykereskedői tevékenységét.

16 1868-ban a Heller cég alapította kereskedés Ausztriába, Németországba vitte a gabonát, Engel Sándor a megyebeli nagybirtokosoktól felvásárolt gabonát Olaszországba, Svájcba, Németországba szállította, de biztos piacot jelentett számára a kincstár is. A helyi laktanyák állományát — a honvéd- és a közös hadseregbelieket egyaránt — Engel Sándor látta el gabonával, ill. a fehérvári kincstári raktárak gabonával való feltöltését az Engel cég végezte. Megemlítjük, hogy a cégnek két béruradalma volt: Csillagmajorban 1800, Alsóbesnyőn 3500 kat. hold. A cégalapító fia Elekre magyarosította a nevét. Elek Ferenc a két világháború közötti évtizedekben Fejér megyében béruradalmakat kezelt és a bérleteken 300 munkása és alkalmazottja dolgozott.

17 A városi építkezések az 1880-as évek után indultak meg. Közülük a laktanyákat, a törvényházat, a magánépítkezéseket, szanatóriumokat említhetjük. A század utolsó harmadában és századunk elején épült be a Vásártér, a Vörösmarty tér. Az utóbbi palotasorai között Ybl Miklós tervezte magánházak is voltak. Fontosak a gazdasági létesítmények: magtárak, gépi felszerelések számára épített csarnokok, de a gyártelepek is ekkor létesültek, a többi között a Déli Vasúti Műhely, a Kari-féle ecet, pálinka, likőrgyár; a Dreher és Haggenmacher sörlerakatok, a Felmayer-féle gyárépületek, a cukorka és a szappangyár. Az építési vállalkozók a helybeliekből kerültek ki, akik a szakmunkásokat, de a városi „zsellérelemet" is építkezéseken foglalkoztatták. Az 1883-ban alakultBernstein-Káldor cég kiemelt helyen szerepel az építési vállalkozók között, éppen ezért a legnagyobb munkákat is az végezte, pl. a Törvényház építését. A cég ugyanis — a tervezéstől az anyagbeszerzésen keresztül az épület elkészültéig — a munka minden fázisát elvégezte. Az anyagot is saját kebelén belül szerezte be. A cégtulajdonosok fiai mérnökök voltak, akik a vasúti építkezéseken szereztek tapasztalatokat. Bernstein Győző és Káldor Pál azonban nem Székesfehérváron, hanem Budapesten, a központi irodában szervezték és végezték a cég műszaki munkáit. Az 1900-as években ők építették a MÁV szombathelyi műhelyét, a balassagyarmati tébolyda épületét; 1910 körül megkapták Székesfehérvár várostól a villamosközlekedés megépítésének jogát; a cég a 255