Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig

hanem szervező készségével és tekintélyével tud sikeresen tevékenykedni a város társadalmi életében. Értelmiségi család, tanítók, tanárok leszármazottja. 1860-ban született. A család politikust akart nevelni belőle, de az 5. gimnázium elvégzése után úgy döntött, hogy az iparos pályát választja. Kummer András bádogosmesternél, aki a város utolsó bádogos céhmestere volt, tanulta ki a bádogosságot. 10 évi külföldi tanulmányút után 1886-ban önállósította magát Pécsett. Szerencséje volt, mert mindjárt megbízták a restaurálás alatt álló pécsi székesegyház vörösréz fedési munkálataival. Ennek sikeres teljesítése tekintélyt és hírnevet szerzett neki. 1887-ben a helyi Kereskedelmi és Iparkamara titkárának választották. Az 1888-ban rendezett pécsi ipari és mezőgazdasági kiállítás vas- és fémipari osztályának zsűritagja volt.

18 Csukás ötletére és szervezésében 1889-ben néhány társával együtt az építendő új pécsi Nemzeti Színház Alap javára fényes polgári bált rendeztek. Ennek a bevétele volt a ma is álló színház építéséhez szükséges első nagyobb összeg.

19 Az Iparos Olvasókör megalakulásának első évében 25 db értékes könyvet adományozott az Olvasókörnek. Két évig pedig a saját költségén járatta oda a Vasárnapi Újságot.

20 1890-ben a Pécsi Dalárdának lett rendes, működő tagja és később igazgatója. „Első dolga volt a dalárdának szerte-széjjel heverő emlékkincseit összeszedni. Üvegszekrényeket készíttetett ezek részére, hogy azokban mindenki gyönyörködhessék és értékére minden egyes tag büszke lehessen."

21 Az 1907-es országos pécsi ipari kiállításnak egyik kezdeményezője és szervezője volt Zsolnay Miklós mellett.

22 1908-ban a Mecsek Egyesület (turista egyesület) részére ajándékba készített egy időjárásjelző pavilont, amely ma sok viszontagság után ismét felállításra került a város főterén.

23 Elnöke volt a Pécsi Kölcsönös Segélyező Egyletnek, a Polgári Casinónak és a Magyarországi Rokkant és Nyugdíj Egylet pécsi fiókjának. 1902től a városi önkormányzat több szakbizottságában (pénzügyi, építésügyi, múzeum, színügyi, vízvezetéki és csatornázási) huzamosabb ideig képviselte az iparosok érdekeit.

24 Csukás Zoltán megtestesítője volt a közért dolgozni és áldozatot hozni tudó művelt iparosnak. Gründler András ismét egy másik típusa a mecénás polgárnak. Grundier 100 évre visszamenőleg ácsmesterek családjából származott, maga is ezt a mesterséget folytatta. 1797-ben született, a mesterségét a céhes keretek között tanulta és gyakorolta. A család 90 évig ugyanabban a belvá243