Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

B. Horváth Csilla: A pécsi polgárok mecénási tevékenységéről a 19. század közepétől az I. világháborúig

rosi házban lakott és dolgozott. Tekintélyes vagyon halmozódott fel a család kezében.

25 Gründler 1872-ben 163 könyvet adományozott a főreáliskolának.

26 Ugyanebben az évben Grundier András és felesége Horváth Anna végrendeletükben 60 ezer forintnyi tiszta vagyonukról így rendelkeztek: „...nehogy a fáradság és kitartó szorgalommal szerzett vagyonunk a préda martalékává váljék egyrészt, de tekintettel arra is, hogy e vagyonunkat Pécsett szereztük e várost kiválólag akarjuk jótéteményünkben részesíteni."

27 Miután egyetlen fiúk a főreáliskolába járt és korán meghalt, a kedvezményezettek között ez az iskola is szerepelt. A hagyatékot öt egyenlő részre osztották fel: „a/ két ötödrész az elaggott és sínylődő pécsi polgárok és polgárnők intézetének, b/ egy ötödrész a Pécs városában idővel fölállítandó szeretetháznak, c/ egy ötödrész a Rudolfinum árvaháznak és d/ egy ötödrész a pécsi áll. főreál tanodába járó kitűnő szorgalmú s példás viseletű tanulóknak fog majdan örökségképpen osztályrészül jutni."

28 Különböző jogi és elvi problémák miatt csak 1893-ban lesz élő az alapítvány. A pénz addig a pécsi takarékpénztárban kamatozott, így 6000 forint lett a reáliskola jutalomdíj alapja. Az éves kamat 240 forint volt s ezt osztották fel a következőképpen: az alsóbb osztályosok közül két 30 ft-os és egy 40 forintos, a felsőbb osztályosok részére két 70 forintos jutalomdíjat állapítottak meg.

29 Ez volt a legnagyobb összegű alapítványa a pécsi főreáliskolának. A máig ismert s két évenként még mindig kiosztásra kerülő FarkasRatkó díj alapítója pécsi volt. Farkas István pécsi ügyvéd volt, aki az 1848-49-es szabadságharcban mint honvédtiszt vett részt. Mindig is vonzódott a művészetekhez, az irodalomhoz. A pécsi származású s a saját korában népszerű és elismert költő és drámaíró Váradi Antalt (18981906 között a Színművészeti Akadémia igazgatója) fiatal korában, az 1870-es években, anyagilag támogatta. 1877-ben végrendeletében vagyonából alapítványokat hozott létre. 2000 forintot hagyott a majdan építendő pécsi Nemzeti Színház javára, kikötve, hogy az összeg „az építési s felszerelési költségek fedezésére lesz fordítandó. Az emelendő épületben a kegyes alapító neve megfelelő módon megörökítendő."

30 Ugyanennyit hagyott „a pesti magyar tudós akadémia számára... évenkénti hazafias költemény pályázatára".

31 A felállítandó városi múzeum és könyvtár részére 1000 forintot adott. 1897ben múzeumi bizottság jött létre. 1898-ban az első kiállításhoz szükséges szekrényeket ebből az alapítványból készítették el. Ehhez a múzeum léte244