Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

T. Mérey Klára: Az ipari vállalatok és vállalkozások „átalakulása” Dél-Dunántúlon (1876–1910)

Elsőként megvizsgáljuk, hogy a korszak elején, 1876-ban és annak a végén, 1910-ben milyen az iparban dolgozóknak az egyes iparágak közötti számszerű megoszlása. L táblázat Az iparral foglalkozók számának iparágankénti megoszlása Dél-Dunántúlon 1876-1910 Iparág Vas- és fémipar Gépipar Kő-, föld- és agyagip. Fa- és csontipar Bőr-, sörteipar Fonó-,szövőipar Ruházati ipar Papíripar Élelmiszeripar Vegyipar Nyomdaipar Építőipar Vendéglátó-és szolgáltató ipar Egyéb ipar Összesen: Az ipari keresők száma %-a 1876-ban száma %-a 1910-ben 4 943 12,5 9 070 10,8 133 0,3 4 542 5,4 3 175 8,1 5 183 6,1 4 897 12,4 6 842 8,1 665 1,7 1 131 1,3 3 653 9,3 3 468 4,1 7 853 19,9 22072 26,1 74 0,2 120 0,1 6 560 16,6 9 422 11,2 338 0,9 295 0,4 95 0,2 675 0,8 2 876 7,3 14 571 17,3 4 183 10,6 7 003 8,3 _ _ 27 0,0 9 445 100 84 421 100 Forrás: A Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara 1876-ik évi statisztikai jelentése. II. rész. 1-2. füzet (Sopron, 1878); Az 1910. évi népszámlálás. 48. k. (=Magyar Statisztikai Közlemények, Budapest, 1913), 25, 73, 101, 193. A táblázat adatai mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy az ipari dolgozók száma az eltelt évtizedekben 39 445 főről 84 421 főre növekedett Dél-Dunántúl területén, ami az iparral foglalkozók több mint megkétszereződése. Ha pedig az ipar belső szerkezetét vizsgáljuk az abban dolgozók száma alapján, akkor meg kell állapítanunk: a dolgozók aránya ugrásszerűen nőtt a gépiparban, melyhez a statisztikában az akkor még 20