Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tóth László: Zechmeister Károly, a vállalkozó győri polgármester

munka folyt, volt amikor ötezer helyi és (főként a Felvidékről és a morva területről) bevándorolt napszámosnak adott kereseti lehetőséget.

3 A győri Lloyd, ezek után, olyan tőkeerős lett, hogy 1864-ben megalakította az 5 teherszállító gőzhajóból és 21 uszályból álló önálló Győri Gőzhajózási Társaságot, ezzel egy időre megtörve a Dunagőzhajózási Társaság monopóliumát. Az 1870-es évek elején a gabonaforgalom fokozatosan visszaesett, s már az évtized közepén mély válságba került. Pest átvette a gabonaforgalmazás országos piaci elosztásának vezető szerepét. A vasútépítkezések, főként a délvidéki vasút, továbbá a pest-kanizsai és az 1876-ban elkészült győr-sopron-ébenfurti vasútvonal megrendítették a győri gabonabörze erős pozícióit.

4 Győrött tudomásul kellett venni, hogy a tranzitszállítások és a kereskedelmi útvonalak az új vasútvonalak kiépítésével átrendeződtek. A Duna jobbparti vasútvonalának kiépítésével, majd annak befejezésével (Újszőny-Budapest, 1884) az újabb vállalkozások a Dunántúlt átlósan keresztezték, célba véve a trieszti tengeri kijáratot. Felértékelődtek a határszéli kapcsolatok is a Szombathely-Graz és a Sopron-Bécsújhely vasútvonal kifejlesztésével, melyek a kisebb helyi régiókat kötötték össze. Győr geográfiai helyzete már nem jelentett a korábbihoz hasonló előnyt. Nem segített ezen az 1871-ben megépült győr-szombathelyi vasútvonal sem, mely kijutási lehetőséget biztosított Alsó-Ausztria és az Adria irányába. így a győri piac egyre inkább csak helyi-regionális funkciót gyakorolhatott. A kereskedelmi forgalom csökkenése visszavetette Győr vállalkozó kedvét és az új helyzetben a vállalkozói réteg kereste helyét s lehetőségeit. A konjunktúra idején meggazdagodott kereskedők egy része Bécsbe, Pestre, Pozsonyba és Kanizsára költözött, így a város tőkeereje is meggyengült. Az 1873. évi „bécsi krach" alapjaiban rendítette meg a szépen kibontakozó győri banktőkét, mely a „bécsi köldökzsinór" megszakadásával mély válságba került. A négy győri pénzintézet működési zavarai miatt, nem tudta kellő mértékben segíteni a kis- és középvállalkozásokat. Mindenütt válságjelek mutatkoztak, gazdasági pangás és pesszimizmus lett úrrá a városon. A piaci pozícióvesztésnek volt némi előnye is, mert az egyoldalú gabonakereskedelem helyébe kiterjedtebb piaci árucsere lépett: kukorica, ipari növények, szarvasmarha, juh és sertésfelvásárlás, illetve eladás. Ez a regionális kereskedelmi szerepvállalás valójában arra volt jó, hogy megakadályozza a kereskedelmi tőke látványos összeomlását.

5 194