Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Szabó Péter: A győri kézműves polgárság vállalkozásellenes mentalitása

SZABÓ PÉTER A győri kézműves polgárság vállalkozásellenes mentalitása Egy konferencián, amely a „kedvező nemzetközi csillagállásban született" kor sikeres vállalkozó-polgárait állítja középpontba, eretnek ötletnek tűnhet egy ellentétes trend felvetése.

1 Remélhetően a későbbiekben kiderül, hogy a témaválasztást nem a kuriozitás szándéka vezette. Sokkal inkább annak a tanulságnak a keresése, mi határozza meg egy társadalmi réteg készségét, avagy alkalmatlanságát a történelmi, gazdasági változások megértésére és a helyes lépések megtételére. Győr dualizmuskori lendületes fejlődése egyébként számos példáját adta a pozitív vállalkozói magatartásnak, amely a gabonakereskedelem konjunktúrájának megszűnése után felismerte a tudatos iparpártoló várospolitika esélyét. Bár a meghatározó méretű gyáripari vállalkozások szinte kivétel nélkül külföldi beruházásként jelentek meg a városban, a győri vállalkozók érdeme, hogy az infrastrukturális fejlesztésekkel vonzóvá tették a terepet a külföldi tőke számára. Tegyük hozzá: ez a polgári mentalitás és cselekvési készség a vagyonos rétegeket jellemezte.

2 A kézműves polgárság közgazdasági felfogását és érzületét ugyancsak anyagi helyzete motiválta, társadalmi pozíciója és hagyományai határozták meg. A továbbiakban ezt kíséreljük meg feltárni és a vállalkozási mentalitásuk kialakulására gyakorolt hatásokat kideríteni. Nehogy túlzott várakozással tekintsünk a kézműves polgárság lehetséges vállalkozási magatartására, mondjuk ki: nem az iparos-társadalom hivatott elsősorban erre a szerepre. Ha régi képes szemléltetés szerint „életműves lénynek" tekintjük a „státust", a mesteremberek a kezei annak.

3 Ezek szerint a gazdasági folyamatban elsősorban mint „szorgos munkáskezek", vagy mint „szakemberek" lehetnek fontosak. Vállalkozási mentalitásuk inkább a kor követelményeinek megértése, az alkalmazkodás képessége és a túlélési stratégiák kialakítása terén kaphatna szerepet. 184