Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

17 Gyerák István, Keszthely, 1918-1919 (Keszthely 1969), Kézirat. 130. 18 Halász Imre, Nyaralás, idegenforgalom és a „szerelmi szabadfoglalkozásúak" in: História 1983.3.SZ.13-15. 19 Lásd: Sági János, Magyar Színház a szabad-természetben in: Vasárnapi Újság, 1909. február 7. 20 Lásd: A keszthelyi állandó nyári Színház in: Vasárnapi Újság, 1862. július 20.; Csák Árpád, A keszthelyi állandó Színház, in: Keszthelyi Hírlap, 1908. április 5. 21 Szarka Lajos, Thália papjai Keszthelyen az elsó világháborúig in: Zalai Gyűjtemény 31. sz. (Zalaegerszeg 1990), 326. 22 Zala Megyei Levéltár v. 1734.842. Keszthely képviselőtestületének kérelme. Keszthely, 1912. szeptember 1. 23 Lásd: Sági Károly, Hetven éves a keszthelyi Balatoni Múzeum in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8. (Veszprém 1969), 11-39. Tar Ferenc, A megszépült Balatoni Múzeum in: Honismeret 1986.4. sz. 50-55. 24 Halis István-Hoffrnann Mór, Zalavármegyei évkönyv a Millenniumra (Nagykanizsa 1846), 160. 25 Gárdonyi Lajos emlékezése Unterberger Ferencről (Keszthely 1942), 6. 26 Eszes László, Keszthely mezőváros és végvár. Adalékok a település történetéhez in: Építés — Építészettudomány 1 -2. sz. 249-293. 27 Tar Ferenc, A keszthelyi helyi társadalomról térben és időben in: Comitatus 1993.10. sz. 71 -78.; Szabó Sándor, Adalékok Polgárváros — Kiskeszthely történetéhez in: Pelso 1. sz. 1989.12-42. 28 Sziklay, Balatonvidéki kalauz (Budapest 1889), 112. 29 Eöttevényi Nagy Olivér, Egy hétig kocsin a Balaton körül (Kassa 1905), 27. 30 Sági János, A Balaton írásban és képekben (Keszthely 1902), 65. 31 Lásd: Szántó Imre, Hévíz története II. (Szeged 1980) FERENC TAR Fremdenverkehr und Unternehmungen in Keszthely zur Jahrhundertwende Der Balatoner Tourismus begann in der zweiten Hälfte des 19-ten Jahrhunderts. Dabei spielte eine wichtige Rolle, daß man am 1-ten April 1861 die „Südeisenbahnstrecke", d.h. die Strecke von Buda bis Nagykanizsa, die am Südufer des Balatons entlang führte, inbetriebsetzte. Diese Bahnlinie hat jedoch die grösste Siedlung am Balaton, die Stadt Keszthely nicht berührt. Hierher wurde die Eisenbahn erst im Herbst 1888 gebracht. Die Eisenbahn sicherte einen besseren und billigeren Zugang zur Siedlung und dadurch nahmen auch die Fremdenverkehrsinvestitionen einen grösseren 178