Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

Említettük, hogy a Reischl-család fontos szerepet játszott a város életében. Id. Reischl Vencel 1844-ben vette bérbe a Festetics-családtól a serfőzdét; húsz évvel később meg is vásárolta és Keszthely legfontosabb üzemévé tette. De vajon vállalkozó városbíró lett-e a sörgyárosból? Az üzletember 1864 után fogadott fiának engedte át a gyár ügyeinek intézését, ő pedig a város vagyonával gazdálkodott. „Az első balatoni fürdőház és csárda Keszthelyen 1846-ban készült, amikor a Kisfaludy gőzös a Balaton hullámait először szeldelte."

10 A fürdő 1869-től a Balaton - Fürdő Részvénytársaság kezelésében volt, mígnem 1890-ben a város saját kezelésébe vette a „Balaton-park"-kal együtt. A képviselőtestület határozata szerint, „a város a balatoni fürdőt nem nyerekedés tárgynak, hanem a város felvirágzása tényezőjének tekinti". „Ennek eredménye az a nagy változás, melyen a Balaton-part 1890 után átment. Még néhány évvel előbb a Balaton-parton nem volt egyéb, mint egy rozoga korcsma s a régi szigetfürdő és a csónakázó egyesület deszkabódéja. A vízmentében levő sétatérnek nyoma sem volt. Nádas, mocsár terült el, ahol ma az impozáns Balaton szálló és a kedves Hullám vendéglő áll."

11 A Hullám szálló

12 1894-re készült el, a Balaton szálló pedig egy évvel később. Ugyancsak ebben az időben készült el a felújított, kibővített szigetfürdő. Mindezek városi beruházásban épültek és bérbeadásuk tisztes jövedelmet hozott a városnak. Megépült a Csónakázó és Korcsolyázó Egyesület díszes pavilonja és a gőzhajókikötő is. A kikötő építési költségeinek 1/3-át ugyancsak a város fedezte (2/3 részét Zala megye viselte). Az 1890-es évek közepére a keszthelyi Balaton-part gyökeresen átalakult. A város nem kímélte a pénzt, hogy minél díszesebbé, gondozottabbá, vonzóbbá tegye azt. A cél az volt — ahogy egy korabeli újság írja —, hogy a „jövő fürdővilág pompás találkozóhelye" legyen. Schwarcz Ármin a Keszthelyi Hírlap 1894. szeptember 16-i számában a következőt írta a keszthelyi partról:„A parti terület egy része máris csinosan van parkozva, a Hullám hotel pedig testi szükségesekkel látja el a vendégeket. A Hullám teraszáról a tóra a legfenségesebb kilátás nyílik. Ez oly point de vue, amilyet az egész tavon sehol sem találunk; balról a szélesvállú zalai hegylánczok, végén Badacsonnyal, nyomulnak a tó vizére, jobbról a végtelen somogyi lapály, amelyen át a távolban kéklő baranyai hegyek vetnek gátat látásunknak. Keszthely kedves hely, ahova manapság már nagyszámú fürdővendég tódul." Id. Reischl Vencel városbíró a Balaton-part kiépítése mellett más vállalkozásba is „belevitte" a várost. Az 1860-as években alkudozásba fogott a Festetics uradalommal a helypénzszedési jog meg172