Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

vételéért. „Az uradalom 20 000 forintért 20 évi törlesztéssel hatos kamat mellett hajlandó volt a helypénzszedés jogát a városnak átadni."

13 A képviselőtestület azonban leszavazta a városbíró javaslatát a jog megvásárlásáról. „0 azonban nem tágított és kijelentette, hogy saját felelősségére is megveszi a jogot, mert arra a városnak okvetlen szükséges van."

14 Néhány évvel később a jogot átruházta a városra; ezzel Keszthely számára fontos jövedelemforrást biztosított. Mivel Keszthelyen nem volt laktanya, így a katonaság elszállásolása a lakosságot terhelte. Id. Reischl Vencel nagy érdeme, hogy felismerte egy kaszárnya építésének a szükségességét. Az elkészült épület, mely a sörházzal szemben, a Deák Ferenc utcában fedett lovardának épült meg, állandó lakóhelyet biztosított a huszárok számára. Az 1893-ban elhunyt városbíróról Bontz József három évvel később joggal írta: „Alig van város az országban, mely szegénysége mellett — a városi polgárok nagyobb megadóztatása nélkül — ekkora haladást mutatott volna fel az anyagi gyarapodásban, a közművelődési intézetek felállításában, a humánus intézmények létesítésében, minőt Keszthely az újabb időkben Reischl bíráskodása alatt."

15 Természetesen, a város idegenforgalmi beruházásai mellett a település polgárai is vállalkoztak. Egy 1889-ben megjelent útikönyv még csak két keszthelyi fogadóról tesz említést. „Keszthely általában csinos, élénk város, kb. 7000 lakóval... A lakosok többnyire kereskedők és iparosok... Keszthelyen két nagyobb fogadó van, a Nieszner és az Amazon. Akik azonban a fürdőhasználat végett hosszabb időre jönnek, azok magánházakban igen jutányosán kaphatnak szobát."

16

1890 után ezen a téren is gyökeres változás történt, sorra épültek a vendéglátást szolgáló épületek. Az 1910-es évek közepére számuk 30 körül volt. A felépült szállodák éttermekkel, kávéházakkal egészültek ki. A belvárostól kifelé haladva a vendéglátó helyeknek, természetesen, eltérő volt a színvonaluk." Az előkelőbb vendéglők éttermekként, sőt kávéházként is neveződtek, különösen a város főútvonalán lévők, a mellékutcaiakat vendéglőként, a külvárosiakat meg kocsma néven, ha a bejárat fölött akárminő szép vendéglőcégér díszelgett is."

17 A két legjelentősebb szálloda — a Hungária és az Amazon — ma is a vendéglátást szolgálja. Ugyancsak a belvárosban épült a Helbek, a Bronner, a Csányi, majd a Leitner, az Erzsébet (később Bocskai), a vasútállomás közelében pedig a Vasúti vendéglő, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az idegenforgalom növekedésével olyan iparág is megjelent 173