Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

TAR FERENC Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón Magyarországon a 19. század utolsó harmadában jelentős változások történtek. 1867-ben az Ausztriával megkötött kiegyezés után az ország gyors gazdasági fejlődést ért el, mindenekelőtt az élelmiszeripar, Budapest Európa legfontosabb malomipari központjává vált. Elsősorban a gabonaszállítást szolgálta a vasúthálózat gyors ütemű kiépítése. Természetesen, a vasúthálózat növekedése katalizátorként hatott az érintett települések fejlődésére és hátrányt jelentett ott, ahová nem ért el a sínpár. Az élelmiszeripar mellett néhány más iparág is gyors növekedést tudott elérni. Az 1873-as megtorpanástól eltekintve 1867-től 1914-ig, Magyarország dinamikus és egyenletes gazdasági fejlődésen ment keresztül. Ennek következtében agrárországból agráripari országgá vált, és csökkent a fejlettségbeli különbség Nyugat-Európa és Magyarország között. Mindezzel együtt megváltozott a társadalom szerkezete is. A magyar társadalom 1867 után is sok feudális vonást őriz, mégis helytállónak tekinthetjük a „polgárosodás kora" megnevezést. Korszakunkban nemcsak a gazdasági és társadalmi életben történtek jelentős változások, hanem az emberek gondolkodásában szintúgy. Természetesen, ezek a jelenségek kimutathatók a századforduló Keszthelyén is. A történeti Zala központi fekvésű települése a 18. század végéig a megye egyik legnagyobb városa (csak Nagykanizsának több a lakosa). A 20. század közepéig azonban nem jelentős a népesség növekedése. (Keszthely lakossága 1785-től 1954-ig négyszeresére, Nagykanizsáé közel nyolcszorosára, Zalaegerszegé pedig hatszorosára nőtt.

1

) Keszthely fejlődésére a 19-20. század fordulóján két család volt nagy hatással. 169