Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tar Ferenc: Idegenforgalom és vállalkozás Keszthelyen a századfordulón

A Festetics-család a 18. század közepén szerezte meg a keszthelyi uradalmat és tette birtokai központjává. A település területének 3/4-e a család tulajdonában volt. Sokan dolgoztak a kastélyban és az uradalom földjein, úgy is fogalmazhatunk: a város erősen függött a nagyhatalmú földbirtokostól.

2 A kastély lakói messze felette álltak — vagyonban és rangban egyaránt — a városi lakosságnak. A távolságot tovább növelte, hogy II. Festetics Tasziló gróf 1880-ban Mary Hamilton (korábban a Monaco-i fejedelem felesége volt) angol hercegnővel kötött házasságot, így több nyugat-európai uralkodóházzal került rokonságba. 1883 után a keszthelyi kastélyt átépítették, kibővítették és az azt körülvevő parkot kerítéssel vették körül. A grandiózus munkálatok következtében a kastély és ura még inkább eltávolodott, elzárkózott a várostól. Erre utal a Pesti Hírlap egyik írása: „Három méteres, sárgára mázolt végtelen kőfal futja körbe a százados park erdőrengetegét, a szigorúan őrzött kapu vasrácsán át, a lombok egy hasadékán keresztül csak lopva lehet kikémlelni az egyenletes félkörbe hajló, fehérre meszelt kastélyt... Ez a kert, ez a kastély Keszthelyen olyan mint valamikor a mandarinokkal körülvett kínai császár fénykorában, Pekingben a Tiltott város volt, ide csak a szolgáknak, vagy a nagyon nagy uraknak volt bejárásuk."

3 (Az írás hangneme ellen a keszthelyi újság néhány nappal később tiltakozott). Keszthely a 18-19. században hírnevét elsősorban a Festetics-családnak és az I. György által alapított Georgikonnak köszönhette. Az elmondottakból is érzékelhető, hogy Keszthely városnak és vezetőinek elemi érdeke volt, hogy a nagyhatalmú családdal harmonikus kapcsolat épüljön ki. (A 18. század második és 19. század első felében az ellenkezőjére többször találunk példát.

4

) Jó kapcsolatra törekedett a grófi családdal id. Reischl Vencel, aki 1844-ben került Keszthelyre és 1861-től több mint három évtizeden keresztül tölti be a városbíró tisztét.

5 Id. Reischl Vencel mellett a család többi tagja is fontos szerepet játszott Keszthely életében. A városbíró unokaöccse, fogadott fia, ifjú Reischl Vencel vezette a század végén a város legnagyobb üzemét, a serfőzdét, majd 1905-től bérbevette az uradalomtól Hévízfürdőt. Az ő fiai közül Imre 1911-től lett a város első embere, Richárdot pedig 1920-ban országgyűlési képviselővé választották. 1861 nemcsak id. Reischl Vencel városbíróságának a kezdete, hanem azért is fontos dátum, mert ekkor épült meg a Déli Vasút Társaság jóvoltából az első balatoni vasútvonal. A Buda-Pragerhorf közötti vasútvonalat április 1-én adták át a forgalomnak. „A Balaton délnyugati csúcsánál, a 170