Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

V. Fodor Zsuzsa: Vállalkozások és városfejlődés a század eleji Veszprémben

V. FODOR ZSUZSA Vállalkozások és városfejlődés a század eleji Veszprémben Veszprém a dualizmuskori Dunántúl városfejlődésében sajátos helyet foglalt el. Ez a sajátosság mind a gazdaság, mind a társadalom területén megmutatkozott, s a többi megyeszékhelyen, illetve nagyobb városokban tapasztalható általános fejlődési tendenciákhoz képest inkább eltérést, mint hasonlóságot mutatott. A másság kialakításában a város közlekedés-földrajzi körülményeinek megváltozása, püspöki székhely volta alapvető szerepet játszott. Veszp­rém a 19. század elején még jelentős, céhes keretek között dolgozó kéz­műiparral rendelkezett. Ez az ipar a század 50-es, 60-as éveire lehanyatlott, s a gazdasági élet tőkés átalakulásának előzményeivel, felté­teleivel magyarázhatóan itt sem tudott a kapitalista jellegű változások alapjává válni. A kisipar lassú visszafejlődését ugyanakkor nem követték jelentősebb ipari vállalkozások, s bizonyos iparágak technikai korszerű­södésére sem került sor. így ez a sajátos helyzet egy a város számára ké­sőbb sem leküzdhető lépéshátrányt eredményezett. Az országos gazdasági és ipari változások tendenciái Veszprémban nem jelentkeztek, melynek a várost érintő kedvezőtlen vasútpolitika volt a fő oka. Ez szinte lehetetlenné tette az új bel- és külföldi kereskedelmi kapcsolatok kiépítését, a jelentősebb tőkekoncentrációt és ennélfogva a számottevő indusztriális kibontakozást. A várost, amelynek azelőtt jelentős gabona, bor és gyapjúpiaca volt, az 1859-ben kiépített Délivasút elkerülte. A „hét vármegye népe által" gyak­ran felkeresett piac fokozatosan elsorvadt, ennek következtében több gaz­dag terménykereskedő is elhagyta a várost. A kereskedelmi tőke visszavonulása lehetetlenné tette komolyabb nagyipari vállalkozások léte­sítését, és a közben megalakult szerény tőkeerejű pénzintézetek szintén alkalmatlannak bizonyultak ilyenek finanszírozására. Közülük a legrégeb­160

Next

/
Thumbnails
Contents