Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

gép- és kazánház, 1 dinamit- és puskaporraktár, 3 kezelési épület és félszer, továbbá 1 brikettgyár is a DGT tulajdonában volt.) Az 1904. évről szóló kimutatás szembetűnő változása a lakóházak, valamint az ezekben lévő lakások számának növekedése. A társaság ebben az évben már 442 lakóház 1562 lakásában helyezhette el a dolgozóit.

33 A lakások minősége — a szobaszám, komfortfokozat — alapvetően nem változott. (Az 1904-es adatsorhoz hozzátartozik még a Hosszúheténynél regisztrált tíz lakóház. A Tolna-Váralján lévő épületekről ekkor már nincs szó.) A DGT bányáiban foglalkoztatott munkáslétszám messze a legnagyobb nem csak Pécs, hanem a régió ipari üzemei között is. A vállalat 1853 és 1944 közötti munkáslétszámáról Babies készített kimutatást.

34 1853-ban 52 fő 1857-ben 300 fő 1859-ben 600 fő 1868-ban 1087 fő 1871-ben 2070 fő 1890-ben 2613 fő 1899-ben 3850 fő 1900-ban 4021 fő A dolgozók számának ilyen arányú növekedését a termelés emelkedése indokolta. A fenti adatok alapján állíthatjuk, hogy a századfordulón a pécsi bányászathoz közvetlen kapcsolódó, annak változó termelési színvonalától közvetlenül függő népesség száma 10 ezer fő körül lehetett. Az alábbi táblázat Pécs lakosságának változását mutatja a tárgyalt időszakban:

35 1857-ben 17 000 1890-ben 34 000 1899-ben 38 000 1900-ban 43 000 Ezek ismeretében talán nem is tűnik szerénytelennek a DGT kiadványainak első oldalán álló szöveg: „Csakis az I. cs. k. szab. Dunagőzhajózási társulat emelte a pécsi szénbányászatot azon virágzásra, melynek Pécs városa a 3 utolsó évtizedben tapasztalt hatalmas felvirágzását jó részben köszöni."

36 1912/13-ban nagyarányú üzemracionalizálás és rekonstrukció kezdődött a DGT-nél, amely a bányászat minden területét érintette. Az átszervezés — az I. világháború, a szerb megszállás okozta nehézségek miatt — 156