Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

Ferenc-csatornán is közlekedtek, valamint a tengeri forgalomba is bekapcsolódtak. A Pruton 1864-ben, az Innen 1872-ben indította el hajóit.

15 A DGT a pécsi szénmedencében A DGT a Kárpát-medence, de különösen a Duna hajózását vertikálisan és horizontálisan egyaránt igyekezett átfogni. Ez a magyarázata annak, hogy szénbányákat vásárolt, hajóépítő és javító üzemeket működtetett — a legjelentősebbet Óbudán —, valamint a szén szállítását is a saját fennhatósága alatt lévő vasút megépítésével kívánta megoldani.

16 A jó fűtőértékű mecseki feketekőszén, melynek bányái viszonylag közel estek a Dunához, a mohácsi kikötőhöz, arra késztette a vállalatot, hogy a pécsi szénmedencében szilárdan megvesse a lábát. A DGT számára rendkívül fontos volt, hogy hajói olcsó, jó minőségű szénhez jussanak. Az 1850-es évek elején a bécsi kormány centralisztikus elképzeléseibe is beleillett, hogy a birodalmi igények kielégítésére meginduljon Pécs környékén a nagyarányú széntermelés.

17 Mindennek jogi-műszaki kereteit az 1854-ben kibocsátott bányatörvény az egész birodalomra vonatkozóan egységesen rendezte. A DGT birtoktörténetének részletes feldolgozása már megtörtént a történeti irodalomban.

18 Ezért, e helyen, csak arra szorítkozom, hogy azokat a tényezőket vizsgáljam, melyek Pécs város fejlődését, valamint a régió életét sok vonatkozásban befolyásolták. A szakszerű geológiai terepfölmérések, kutatások után 1853-ban a Pécshez tartozó Pécsbányatelepen (A források Pécs VI. kerületeként is emlegetik!) megkezdte termelését az András-akna. 1854-ben bérleti szerződést kötött a vállalat Pécs városával, majd 1857-ben megvásárolták a város tulajdonában lévő szénbányabirtokok kiaknázási jogát Káposztás-völgy és Nagybánya-völgy területére. 1868-ban a pécsi székesegyház tulajdonát képező szabolcsi bányákat bérelték ki. Ugyanebben az évben a vasasi bányák is az ő tulajdonukba kerültek. 1874-ben hatalmasat lépett előre a DGT oly módon, hogy egyik fő vetélytársát, az „Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaság"-ot (Magyar Lloyd) sikerült magába olvasztania annak összes Pécs környéki bányájával együtt (ezek Szabolcson és Somogy községben voltak). A „benyelt" vállalat bányabérleményeit is természetesen a DGT szerezte meg, amelyek a 152