Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

rácia ismert alakjait szintúgy megtaláljuk a részvényjegyzők között: Andrássy György gróf, Ambroczy István gróf, Apponyi György gróf, Batthyány Fülöp herceg, Eszterhazy Pál herceg és a társaság alapításától nemcsak anyagi hasznot, hanem a közállapotok javulását is remélő Széchenyi István gróf is belevágott a vállakózásba.

7 A birodalom prominens személyiségeinek részvétele után érthető, hogy a vállalkozó kedvű angolok kezdeményezését siker koronázta. (Egyébként ez a hajózási társaságalapítás nem az első próbálkozásuk volt!) I. Ferenc császár és király 1830. szeptember 1-én kelt oklevelében az osztrák, 1831. április 22-iben pedig a magyar korona országai („für die ungarischen Kronländer") Duna szakaszának gőzhajózására szóló privilégiumot adott a társaságnak.

8 Az uralkodó még azt is megengedte, hogy a vállalat első hajóját róla nevezzék el.

9 A Duna-szabályozást szívügyének tekintő Széchenyi István intenzív kapcsolatbari állt a társaság meghatározó tagjaival. (Széchenyi mellszobra ma is látható a DDSG bécsi vezérigazgatóságának székházában a bejárati hallban „a dunai hajózás úttörője" felirattal.) Naplója tanúsága szerint, az alapítást kezdeményező egyik angolt, Andrews-t is jól ismerte.

10 A társaság első elnöke, J. B. von Pu thon báró

11 kérésére 1834-es angliai útján a „társaság" ügyeiben is eljárt. „Nagyban készítem elő az angliai részvényjegyzést."

12 „Eltökélten kelek föl — Dilemmában vagyok. Vagy elejteni a nagy vállalatot vagy nem ügyelni többé az egészségemre. Feláldozom magam az ügynek. Puthon, Tasner írnak nekem. Nem örvendetesek a levelek. — Hanyatt-homlok Brownhoz megkérdezni, mennyibe kerül egy 207 tonnás hajó. — 3500 font seriing. Megírom Puthonnak. Engine (gép) 4285, hajó 3500, szállítás 300 font sterling."

13 Széchenyi az 1830-40-es évek pezsgő magyar belpolitikai eseményei közepette sem feledkezett meg a hajózási társaságról. A DGT az 1850-es években már jelentős hajóparkkal rendelkezett. Az egyre-másra alakuló és a konkurenciaharcban ugyanakkor tönkremenő hajózási társaságok nem tudtak eredményesen versenyezni a 120 gőzhajóval és 460 uszállyal rendelkező nagyvállalattal. Az 1857 márciusában létrejött nemzetközi megállapodás, amely a Duna-menti országok hajózási szabadságát garantálta, formálisan ugyan megszüntette a DGT privilégiumát, de a gyakorlatban a vállalat továbbra is korlátlan ura maradt a területnek.

14 A társaság hajói ekkor már a Dunán kívül a Tiszán és mellékfolyóin — Bodrog, Maros, Béga-csatorna — a Száván, a Dráván, a 151