Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

szaki kötöttségek nélkül dolgozó bányaművelőket az 1808-ban pécsi székhellyel felállított kerületi kincstári bányaigazgatóság, mint hatóság igyekezett a jog és a szakszerűség, valamint az alapvető biztonsági előírások betartására rábírni.

2 A hivatalt közel négy évtizedig Berkes M. Péter vezette nagy hozzáértéssel.

3 A modern, európai színvonalú bányászat a térségben a 19. század második felében, 1852-ben a DGT első geológiai kutatásaival, majd telekvásárlásaival kezdődött. 1852 és 1923 között az összes Pécs környéki bánya vétel vagy bérlet útján a DGT fennhatósága alá került. Ezzel a mecseki kőszénbányászatban elkezdődött egy tőkeerős, a termelés műszaki feltételeit a kor színvonalához igazító, kiterjedt gazdasági, kereskedelmi és nem utolsósorban politikai kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalat működése.

4 A DGT jelentős gazdasági ereje és a Monarchia, majd az I. világháború után az osztrák és a magyar politikai élet legfelső köreihez fűződő kapcsolatai komoly befolyást gyakoroltak közel egy évszázadon át Pécs és a Délkelet-Dunántúl életére. A DGT alapítása A DGT alapítását 1829. január 24-re vezethetjük vissza. Ezen a napon az angol „gründolók", John Andrews és Joseph Pritchard körlevelet bocsátottak ki Bécsben, melyet szétküldtek a Habsburg birodalom bankáraihoz, arisztokratáihoz, melyben felhívták a címzetteket egy „Dunai Gőzhajózási Részvénytársaság" megalapítására. („... zur Gründung einer Aktiengesellschaft zweks Einrichtung der Dampfschiffahrt auf der Donau eingeladen wird...")

5 A címzettek a Habsburg birodalom gazdasági, politikai életének különösen jelentős személyiségei voltak a 19. század első felében. A legnagyobb osztrák bankárok, nagykereskedők, tőkés vállalkozók — Johann Baptist von Puthon, Johan Heinrich von Geymüller, Johann von Sina, Benedikt David Arnstein, Bernhard Eskeles, Heinrich Pereira, Salamon Meyer Rotschild — lettek a legnagyobb részvényesek, de közöttük találjuk a birodalom legfelsőbb politikai köreinek képviselőit is. Az uralkodóház tagjai közül a trónörökös, Ferdinánd főherceg, József főherceg Magyarország nádora, Metternich herceg, a mindenható államkancellár, Saurau gróf belügyminiszter, Revitzky gróf, aki a magyar udvari kancellár tisztét viselte, valamint Sedlinitzky gróf, a legfőbb rendőrhatóság elnöke szintén vásárolt részvényeket.

6 A magyar arisztok150