Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Huszár Zoltán: Az Első cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és a városfejlődésben a dualizmus időszakában

HUSZÁR ZOLTÁN Az Első es. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság szerepe a pécsi bányászatban és városfejlődésben a dualizmus időszakában Az elmúlt évszázad során Pécs és környékének társadalmában szinte nem akadt olyan család, amelyik ne kapcsolódott volna valamilyen szálon a bányászathoz. Ezen, persze, nem csak a szén (Ш. az 1950-es évek közepétől az uránérc), mint energiahordozó felhasználása értendő, hanem a bányászathoz szervesen hozzátartozó, belőle kinövő, azt kiszolgáló infrastruktúra (művelődés, szabadidős tevékenység): röviden a bányát és a bányászt körülvevő „világ". A bányászatnak a gazdaságban és a politikában elfoglalt helye alapvetően meghatározta a térség lakóinak mindennapi életét. A pécsi szénmedence bányászatának európai rangját a 19. század közepén itt megjelenő Első es. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság, DGT (Erste k.k.priv. Donau-Dampfschiffahrts-Gesellschaft, DDSG) alapozta meg. A Pécs környéki szénbányászat több mint két évszázados múltra tekinthet vissza.

1 П. József 1782. évi e tárgyban kiadott rendelete felhívta a városok és megyék törvényhatóságait a kőszén és egyéb éghető anyagok bejelentésére. Ebben az évben nyílt meg a Mecsek első közfogyasztói igényeket kielégítő kőszénbányája Pécs mellett, Vasas község határában. A 18. század végétől a 19. század közepéig kisüzemi módon, szinte kizárólag kézi erővel történt a szén kitermelése. Egyéni vállalkozók, „szén ásó társaságok" próbáltak az egyre szükségesebbé váló szénből meggazdagodni váltakozó eredménnyel és szerencsével. A különösebb jogi és mű149