Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Mohos Mária: Vállalkozók – borkereskedők. Zsidó borkereskedők Tapolca gazdaságában és társadalmában

A tapolcai zsidó közösség tagjai részben integrálódtak a mezőváros társadalmába, részben megőrizték elkülönülésüket. A Szent Egylet (Chevra Kadisa, melynek feladata a betegápolás, temetkezés, vagyontalan egyleti tagoknak a temetkezési költségét fedezni, elszegényedett tagokat betegség esetén gyógyíttatni, segéllyel ellátni, özvegyeit, árváit segíteni)

20 megalakulása után harminc évvel létrejön az Izraelita Jótékony Nőegylet Lessner Rózsa elnöklete alatt (1870). Az egylet célja erkölcsös és feddhetetlen életmódú leányok segéllyel támogatása férjhezmenetelük alkalmával, szegény asszonyoknak segély, fa és élelmiszer juttatása, valamint szegény iskolába járó leányok tandíjának kifizetése. A harmadik egyesület az 1883-ban alakult Krajcár Egylet volt, amely a szegény sorsú gyermekek ellátásának javításához gyűjtött adományokat és rendezett jótékony célú előadásokat. Bár a zsidó közösség tagjai saját iskolájukban is magyar nyelven tanultak, az egymás közötti kapcsolattartásban — főként az üzleti életben — még a századforduló táján is a héber vagy a német nyelvet használták. Erről tanúskodnak pl. a Dukes és Lessner család üzleti elszámolásai,

21 valamint azok a végrendeletek,

22 házassági szerződések,

23 amelyek elemzése külön dolgozat tárgya lehetne. A tapolcai zsidóság gazdasági tevékenysége, a település életében betöltött szerepe jól mutatja, hogy a Magyarországon a XIX. században jellemző modernizációs folyamatok hogyan alakítják át egy mezőváros gazdaságát és társadalmát egy betelepülő csoport domináns részvételével. Jegyzetek 1 Mohos Mária, Tapolca vonzáskörzete. In: Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának Tudományos Közleményei 1984.2:22-39. 2 Bácskai Vera-Nagy Lajos, Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp. 1984. 3 Hanák Péter, A zsidó kereskedők Magyarország modernizálásában. História 1991.23:17-19. 4 Veszprém Megyei Levéltár. ХШ/14/4. (A továbbiakban: VML) 5 VML.Xni/14/13. 6 VML. XIII/14/1. 7 VML. XIII/14/3. 8 VML. ХП1/14/7. 9 VML. XIII/14/23. 10 Gazda Anikó, Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. Bp. 1991. 11 LudovicusiVűgy, Notitae politico-geographco-statisticae... (Buda 1828.) 12 JehudaDon-GerogeMűgro, A magyarországi zsidóság demográfiai fejlődése. In: Történelmi Szemle 1985.3:437-469. 146