Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Mohos Mária: Vállalkozók – borkereskedők. Zsidó borkereskedők Tapolca gazdaságában és társadalmában

környékére esett, amikor Tapolca hármas vasúti csomóponttá vált, a borkereskedők további kedvező szállítási lehetőségeket igénybe véve kiterjeszthették felvásárló és értékesítő tevékenységüket távolabbi területekre is. A tapolcai zsidó kereskedők részt vettek az 1905-ig tartó import borszállításokban is. A hazai ültetvények károsodása miatt a belső piac bor nélkül maradt, ezért a kereslet kielégítésére olcsó borokat importáltak jelentős vámkedvezményekkel pl. Olaszországból. Ezek a borok azonban minőségükben meg sem közelítették a hazaiakat, s alacsony áraik miatt komoly veszélyt jelentettek a magyar borokra. Végül 1905-ben a borvámok emelésével ez a folyamat lezárult. A leggazdagabb borkereskedő cégek és családok hozzájárultak a város infrastruktúrájának fejlesztéséhez is. Frisch Bernát Fő téri házában 1895-ben nyílt meg a Wolf kávéház, majd emeletráépítéssel ugyanebben az épületben 1911-ben a Pannónia Szálloda. Lessner Sámuel 1905-ben építtette a Fő utcán azt a házat, amelyben helyet kapott a posta, a járásbíróság, és ide költözött a Tapolcai Takarékpénztár is. A zsidó borkereskedők mint a legtöbb adót fizető polgárok, és a város javát is szolgáló befektetések résztvevői Tapolca elismert személyiségei voltak. Az 1852-től vezetett városi jegyzőkönyvekből kitűnik, hogy kezdetben tiszteletbeli tanácsosok (1852: Dukes Manó, Lessner Ferenc), később „rendes" tanácsosok (1868: Lessner Ferenc, Marton Gáspár), s 1872-ben az elöljáróságnak már 10 zsidó vallású tagja van. A virilis jegyzékeken is a már ismert nevek tűnnek fel: 1893-ban kilenc borkereskedő, valamint 1 zsidó orvos és egy zsidó ügyvéd, aki mint értelmiségiek, jövedelmük kétszeres figyelembevételével kerültek a legtöbb adót fizető polgárok közé. Kilenc évvel később a virilis jegyzék csaknem változatlan, vezető helyen továbbra is a borkereskedők (Berger S., id. Lessner J., id. Lessner M., Pollák A., Frisch L.) és a település orvosai, ügyvédei állnak. A gazdasági alapok erősödése, a vagyonosodás következtében a tapolcai zsidó borkereskedők körében új „szokások" terjednek el a kiegyezés és az első világháború között. Fiaikat a hazai alapképzés után bécsi szakiskolákba, tanfolyamokra küldik, leányaikat magasabb társadalmi helyzetű férfiakhoz adják feleségül (pl. 1912-ben Lessner Olga házasságot kötött Bokor Gyulával, a Magyar Kereskedelmi Bank nagykanizsai fiókjának igazgatójával).

19 145