Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Mohos Mária: Vállalkozók – borkereskedők. Zsidó borkereskedők Tapolca gazdaságában és társadalmában

A Lessner család a Rajna-vidékről, Direnből, a Dukes család Beledről érkezett. Valószínű, hogy kezdetben házaló kereskedők lehettek, majd az ebből származó haszonból boltot nyitottak. 1816-ban a sümegi püspök engedélyezte Lessner Júdának és Dukesnek, hogy boltjukban sót, dohányt, gyapjút áruljanak és pálinkát főzhessenek.

4 A közösen dolgozó kereskedők közül Lessner Juda az 1820-as évektől pénzkölcsönzéssel is foglalkozik, majd 1834-ben engdelyt kap kereskedelmi tevékenységének bővítésére: boltjában fémárukat és egyéb apróságokat árulhat.

5 A kereskedés fejlesztése mellett a két családfő együtt és külön-külön is vásárolt és bérelt kisebb-nagyobb földterületeket. Lessner Juda 1814ben szántóföldet vett,

6

1815-ben zálogos földet vett át használatra,

7 majd 1818-ban Dukes Józseffel közösen megvette az első szőlőt a Szent György-hegy Tapolcához tartozó oldalán.

8 A két család gazdasági közössége az 1840-es évtizedben még fennált,

9 de amikor a Lessnerek a borkereskedelemre is kiterjesztették tevékenységüket, ezt már a Dukesektől függetlenül tették. A Dukes család leszármazottai megmaradtak boltos zsidónak, a borüzletbe 1867 után sem szálltak be. Lessner Juda a tapolcai zsidó hitközség életében is meghatározó szerepet játszott. Amikor 1813-ban megalakul a zsidó hitközség, saját telkén zsinagógát épít, amelyet 1865-ig, a ma is álló nagy zsinagóga megépítéséig használtak.

10 (A helyi hitközség megalakulásáig a tapolcai zsidók Keszthelyre vagy Kővágóörsre jártak az ottani nagyobb hitközségek zsinagógáiba). Tapolca népessége 1828-ban 6212 fő volt, ebből 43 zsidó.

11 A század közepére jelentős változás következett be: a város népessége csak ötszáz fővel nőtt, a zsidó vallásúak száma 101 főre gyarapodott. A zsidó népesség növekedése részben a bevándorlásból, részben a természetes szaporodásból adódott. A Zala vármegyében 1848. július 2-án elrendelt zsidó összeírás adatai alapján ekkor 101 zsidó vallású tapolcai lakosból 16 családfő foglalkozott kereskedelemmel, 2 tanító, 2 orvos, 1 rabbi, 1 sipkás, 1 süveges volt, a többiek családtagként eltartottak, vagy mint szolgák és szolgálók a háztartásokban, illetve segédként a boltokban dolgoztak. A megyei összeírásból kitűnik, hogy a korai bevándorló zsidó családok fenntartották kapcsolataikat a szülőföldön maradtakkal, akik közül a 19. század első felében többen Tapolcára vándoroltak. Beledről került a mezőváros zsidó közösségébe a későbbi borkereskedő Frisch család, de családi kapcsolatok kötötték a tapolcai zsidókat a kismartoni, rohonci, nagyvázsonyi, kővágóörsi zsidó hitközségekhez. 141