Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Halász Imre: Adatok Zala vármegye pénzintézeteinek topográfiájához a 19. század második felében

Az 1866-ban kezdődő, a kiegyezés után kiteljesedő, az 1873-as válságig tartó gründolási korszak előtt Zala vármegyében mindössze két pénzintézet működött, mind a kettő a megye gazdasági központj'aként is jellemezhető Nagykanizsán, ahol „a kanizsai kereskedőházak mind jobban érezték valamely hitelnyújtó és pénzműveleteket lebonyolító szerv hiányát. Az 1845. május 1 -jén tartott értekezleten tehát elhatározták egy önálló kanizsai pénzintézet létesítését", ami augusztus 2-án meg is alakult Nagykanizsai Takarékpénztár néven. A takarékpénztár választmányában ott volt a megye két kiemelkedő politikusa, a „haza bölcsévé" emelkedett Deák Ferenc és az 1849-ben mártírhalált halt Csány László is,

3 így a dél-zalai városban létrejött pénzintézet egyike az 1848 előtt hazánkban létrejött 36 takarékpénztárnak. Alakulása évében az osztrákoknál 8, Magyarországon 20 takarékpénztár működött.

4 A megye és Nagykanizsa egyaránt második pénzintézete a kiegyezés évében, 1867-ben alakult meg az 1850-től járási székhely Nagykanizsán, ez a Nagykanizsai Kereskedelmi is Ipari Bank volt.

5 A város pénzügyi központtá fejlődését elősegítette, hogy — mint a gazdaságilag legnagyobb súllyal rendelkező településen, és nem a megye székhelyén állították fel a pénzügyigazgatóságot, a modern pénzügyigazgatási struktúra létrejöttekor. A cs.kir. országos pénzügyigazgatóság 1851. október 1-i rendelete hozta létre az adóhivatalokat, ahogy a rendelet fogalmaz: „...minden szolgabírói járásban található községek, az adóbeszállítás kitelhető könnyítésének tekintetbe vételével a legközelebb fekvő adóhivatalhoz soroztassanak."

6 A rendelet szerint 1851. november l-jével szűntek meg a megyei adópénztárak és helyükbe az adóhivatalok léptek. A Somogy és Zala megyékre illetékes pénzügyigazgatóság és a Pénzügyőrség parancsnokságának is Nagykanizsa lett a székhelye. A rendelet mellékletében a következő igazgatási beosztást tették közzé: 118