Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Halász Imre: Adatok Zala vármegye pénzintézeteinek topográfiájához a 19. század második felében

Polgári közigazgatási kerület Pénzügyigazgatóság Megye Adóhivatal székhelye „Hozzáutasítandó szolgabírói járások" székhelye Megye Adóhivatal székhelye „Hozzáutasítandó szolgabírói járások" Sopron Nagykanizsa Zala Zalaegerszeg Zalaegerszeg Nagykapornak Nagykanizsa Zala Sümeg Sümeg Tapolca Nagykanizsa Zala Alsólendva Alsólendva Nagykanizsa Zala Nagykanizsa Nagykanizsa Nagykanizsa Somogy Kaposvár Kaposvár Nagyatád Nagykanizsa Somogy Karád Karád kai Nagykanizsa Somogy Marcali Marcali Nagykanizsa Somogy Szigetvár Szigetvár Nagykanizsa Somogy Csurgó Csurgó Nagykanizsa így a polgári köz- és szakigazgatás kialakulása után jelentős pénzügyigazgatási központ lett, melynek súlyát hagyományos gazdasági és piacközponti szerepe tovább fokozta. Az 1866 és 1873 közötti időszakban 564 új hitelintézet létesült Magyarországon, fényes bizonyítékaként a hitel- és tőkepiac egyre nagyobb kibontakozásának és a gazdasági ágak közötti térnyerésének.

7 Ez időben 12 új pénzintézet létesült a megyében. Magyarországon az 1869. évi hitelválság, az ún. „kis válság", majd a porosz-francia háborúnak a nemzetközi politikára és az európai gazdaságra gyakorolt hatása lelassította a hitelintézetek alapításának ütemét, ám ez csak átmeneti volt. 1872-ben ismét új lendülettel indult be a gründolás és az „1873-as nagy krach'Mg tartó alapítási hullámban Magyarországon 203 új pénzintézet, bank és takarékpénztár jött létre.

8 A tendencia hasonló Zala megyében is, a 13 új pénzintézetből három 1869-ben alakult meg: a Sümegi Takarékpénztár, . a Tapolcai Takarékpénztár és a Zalaegerszegi Takarékpénztár került cégbírósági bejegyzésre. A következő évben két további takarékpénztár, Nagykanizsa immár harmadik pénzintézete, a Dél-Zalai Takarékpénztár és a „Balaton fővárosának" aposztrofált Keszthely első 119