Őskori iparvidék a Bakonyban. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1995. március 15 - 1995. december 31. (Veszprém, 1995)

A kőzet a meleg vizű óceánok legmélyebb régióiban keletkezik. A jura időszak közepétől az egyenlítővel párhuzamos, un. ekvatoriális helyzetű nagy óceán, a Tethys mélyebb régióiban képződött radiolarit rétegek Spanyolországtól a Himalájáig végig megtalálhatók az Alpi hegységrendszerben. A radiolarit egyáltalán nem ritka kőzet. A helyi földrajzi és földtani körülmények azonban jelentősen befolyásolhatják minőségét, tulajdonságait és a kitermelés nehézségét. A szentgáli Tűzköveshegyen található radiolarit különlegesen homogén, tektonikus töredezettségtől mentes. Más lelőhelyekre kevéssé jellemző élénkvörös, mustársárga, tetszetős színváltozatokban fordul elő. Anyakőzete, amelyet porózus szövetéről és nyers fehér színéről porcelanitnak neveznek, uralkodóan opálból áll és sokkal könnyebben bányászható, mint pl. a gerecsei kovás mészkőrétegekben előforduló radiolarit. A rétegek kedvező fekvése és a jó megközelíthetőség is bizonyára közrejátszott abban, hogy a szentgáli Tűzköveshegy vidékén alakult ki Magyarország eddig ismert legnagyobb bánya- és műhely komplexuma. ŐSKORI FALVAK A TŰZKŐBÁNYA KÖRZETÉBEN A szentgáli Tűzköveshegy környéke, ritka kivételektől eltekintve, lakatlan volt az őskorban. Bizonytalan megtelepedési nyomokat említenek az őskőkorból a szomszédos Városlőd határából; említésre méltó település azonban a neolitikum végéig sehol sem található. Az újkőkori földművelés számára a hegyvidéki terület nem volt vonzó. Ezért, annak ellenére, hogy a nyers7