Őskori iparvidék a Bakonyban. A Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1995. március 15 - 1995. december 31. (Veszprém, 1995)

érkezett, alig 20 falujukat ismerjük. Nagyon hamar, 100-200 év alatt beolvadtak az őslakosságba. Nagyjából abban az időben alakult ki a másik nagy régészeti műveltség, a lengyeli kultúra. Nevét a Tolna megyei Lengyel községben talált leletekről kapta. Ez a kultúra mintegy 1000 éven át tartott, egészen a rézkor közepéig. A kiállításon bemutatott település ebbe a kultúrába tartozik, az újkőkor és a rézkor fordulóján élt. Szentgál nyugati határában, az Úrkútra vezető országút mellett, meredek domboldalon találtuk meg az őskori viszonyok közt meglehetősen nagy területű, 700x500 m kiterjedésű települést. Három évig tartó munka során feltártuk egy ház leégett omladékának maradványait és további részleteket a településből. A ház helyét a falából megmaradt sártapasztás jelezte, amely kiégett a tűzben és megőrizte a vesszőfonat lenyomatát. Gödröket ástunk még ki, egykori szemétgödröket különböző mennyiségű leletanyaggal: kerámiával, égett sártapasztöredékekkel. Az állatcsontok sajnos nem maradtak meg, felszívódtak a talajban. Találtunk továbbá 2 sírt is a telepen. Az egyik hamvasztásos volt, a csekély mélységbe ásott hamvakat és mellé tett edényt a szántás szinte teljesen elpusztította. A másik egy vízmosás alján, vastag iszapréteg alatt fekvő női csontváz. Az ásatási helyszínt szemlétető makett eredeti helyzetükben mutatja be mindezeket a leleteket. A település feltárása alkalmat adott arra, hogy rekonstruáljuk az újkőkor végi emberek életmódját, technikai színvonalát és a munkafolyamatokat - részben valóságosan, részben rajzban. Az ásatás leletei alapján rekonstruált falurészlet természetesen csak elképzelt, így együtt nem fordult elő minden lelet. Célja, hogy bemutassa a jellemző mindennapi tevékenységeket: a kőmegmunkálást, az őrlést, az edénykészítést, és utaljon a földművelésre és állattenyésztésre 11