V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprémi művészek és mecénások a századelőn (Veszprém, 1994)

i -J T y i / „Az e'/ef legértékesebb tartalma az Cholnoky Laszlo öwköskétség.J (Cholnoky László) (1879-1929) Cholnoky László tizenegy év múltán követte a születésben bátyját, Viktort a nobilis Cholnokynemzetségben. Amikor 1890-ben gimnáziumba került szülővárosában - családi hagyomány szerint a piaristákhoz Viktor s Jenő bátyja már felnőtt férfiak. László, testvéreihez hasonlóan jóeszű, bár nehezen kezelhető gyermek. Önfegyelme kicsi, akaraterőben sem példás. Szülei bánatára sokszor komisz és iskolakerülő. Visszaemlékezés ében sajátos módon menti magát: „...úgyszólván egész gyermekkorát átbetegeskedte (értsd: Cholnoky László), és csak otthon tanult, mert a Szmolenszky (értsd: Cholnoky) név akkor még sok mindent helyrehozott könnyűszerrel." Gyermekkori „bűnlajstromának" ismertetése hosszúra nyúlna. Jenő bátyja egyetlen - bizonyára emlékezetes - esetet idézett tőle: a Temetőhegyen felgyújtotta a tűzoltók kiképzését szolgáló gyakorlótornyot. Kéziratban maradt naplójában e sorok olvashatók gimnáziumi éveiről: „...mint suhanc és mint fiatalember rendkívül gyors felfogású, elmés, ötletes, szokatlanul érdekes megjelenésű voltam, telve természetes eleganciával és az asszonyok előtt kedves, de sohasem ízléstelen vakmerőséggel - nem csoda, ha már gimnazista koromban felnőtt lányok és divatos asszonyok rendeztek velem holdfénnyel és házasságtöréssel körített találkákat..." Gimnáziumi tanulmányai végeztével 1902-ben Pestre küldte a szülői gondoskodás. Neki is tisztes pályát szántak: a Kereskedelmi Akadémiára íratták be. Banktisztviselő válhatott volna belőle, biztos egzisztencia. De számára a „magyar író sorstragédiája" íratott meg akkor, amikor hamarosan abbahagyta akadémiai tanulmányait. Rövid időre titkári állást vállalt a MÁV-nál, majd önként lemondott róla. Döntésének indokáról így írt 43