V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprémi művészek és mecénások a századelőn (Veszprém, 1994)

iránt s az ellenszenvet a Habsburgokkal szemben. Szülővárosából gimnáziumi tanulmányai szólították el. Nagyszombatban tanult két éven át, ott kezdett el verselgetni alig 11 évesen. Majd hazahozták a szülei, a nagyhírű piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. Aztán Kecskemétre került, de hamarosan Székesfehérváron tűnt fel a cisztercieknél. A gimnáziumi önképzőkör buzgón verselgető tagja lett. A kör antológiájában 10 verse és egy novellája jelent meg. A Vörösmarty-szobor leleplezése alkalmával kiírt pályázaton ódájával díjat nyert. Költeményét maga adta elő a megyeház dísztermében tartott ünnepségen. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban fejezte be. A pesti érettségi vizsga kudarca után Balassagyarmaton beállt színésznek. Rövid idő múltán Pápán sikerrel letette az érettségi vizsgát és utazgatni kezdett Európában. Berlinben és Lipcsében irodalmi s esztétikai előadásokat hallgatott. Közben írásai sorát küldte a hazai lapoknak. 1868-ban hazatért, Pesten beiratkozott a bölcsész karra. Ez évben megjelent egy verse a Nefelejts című lapban, amelyre felfigyeltek az irodalmi körök. Az elismerés hatására szinte szünet nélkül írta újabb verseit a szépirodalmi lapok számára. Két fővárosi lap is munkatársának hívta. Endrődi budapesti munkahelye ellenére sem szakadt el szülőföldjétől. Gyakran utazott haza Veszprémbe és szabadideje jó részét a Balaton mellett töltötte. S Balatonfüreden utolérte a szerelem a 23 éves fiatalembert. Hét évig kitartóan udvarolt a helyi fürdőigazgató unokahúgának, Écsy Antóniának. Az ünnepelt szépséget nem hatotta meg Endrődi újságírói-költői sikere sem. S amikor végre boldogan fogadta az ifjú szerelmét, házasságkötésüket gátolta Endrődi bizonytalan egzisztenciája. Ezért a tanári pályára szánta el magát, a kolozsvári egyetemen hallgatott történelmet, irodalomtörténetet és pedagógiát. 1880-ban kapta meg tanári diplomáját, nem tanulmányai, vizsgái, hanem irodalmi működése alapján. Harmincévesen a nagyváradi főreáliskola magyar nyelvi és irodalmi katedráját kapta meg s feleségül vehette nehezen elnyert ideálját. Nagyváradon, boldog házassága éveiben versek mellett irodalomtörténeti tanulmányokat írt Balassiról, Dugonicsról, Ányosról, Kölcseyről. A lelkiekben rokon Heine költeményeit kezdte el fordítani. Heine olyan élmény volt Endrődi számára, hogy epigonjává válhatott volna. Mégsem lett utánzója, bár hatása erőteljes Endrődi későbbi versein. 1884-ben önálló kötetben jelentette meg elbeszéléseit Balatoni ég alatt címmel. A szülőföld, a Balaton vidékének szeretete költőivé hangolta prózáját. Váradi korszakát családi tragédiák kísérték. Két gyermeküket temették s 1889-ben elveszítette feleségét, a „tiszta, tündöklő alakot" is. Két kis árvájával Pestre menekült. A csaknem az összes szépirodalmi lapba publikáló költő, akit a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választott, nehezen kapott állást a fővárosban. Végül hivatali munkát vállalt, a képviselőház naplószerkesztője lett. Visszanyerve alkotókedvét, 1895-ben kiadta a Magyar költészet kincsesháza című antológiát. A „magyar tanuló ifjúság és család használatára" készült terjedelmes munka ma is kiindulópontja minden hazai költői antológiaszerkesztésnek. A millenium varázsában. Thaly munkájának igézetében, eredeti motívumok felhasználásával korrajzot írt Kurucz nóták címmel. E kötetével élete legnagyobb sikerét érte el. Rövidesen három kiadást ért meg munkája és két német fordításban is megjelent. Versei közül többet megzenésítettek és hamarosan népdalként énekeltek. Endrődinek tisztelői ezüsttárogatót, a kuruc kor stílusában megírt oklevelet s babérkoszorút ajándékoztak. Az akadémia Marczibányi-díjjal tüntette ki 1898-ban, egy év múlva pedig levelező tagjai sorába választotta. Századunk második évében Isten felé címmel jelentette meg versei újabb kötetét. 1905-ben segédkönyvet állított össze Bokréta a magyar népköltés java termékeiből címmel, a következő évben pedig a magyar népballadákból rendezett sajtó alá egy kötetet és írt hozzá bevezetőt. 1905-ben a Petőfi-társaság alelnöki tisztével bízták meg. Endrődi közismert volt arról, hogy szenvedélyes szeretettel gyűjtötte a Petőfire vonatkozó adatokat. Gyűjtéséből keletkezett a Petőfi napjai a magyar irodalomban és a Petőfi a magyar költők világában című munkája. Szana Tamással együtt szerkesztette a Petőfi Albumot és részt vál34