V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprémi művészek és mecénások a századelőn (Veszprém, 1994)

lalt a Petőfi Könyvtár és Ereklye Múzeum anyagának összegyűjtésében, rendezésében. A Petőfi Társaság alelnökeként egy új generációt, a közéletben magának helyet kereső új irodalomfelfogást képviselt.

2 Tudta és hirdette, hogy az akkor még élő Vajda János a magyar irodalom klasszikusa, ezért sajtó alá rendezte és kiadta verseit. Irodalomtörténészi erényekkel a kor méltatlanul mellőzött literátorainak: Tóth Kálmánnak, Bartók Lajosnak, Abonyi Lajosnak műveit segítette a kiadáshoz. 1909-ben megbetegedett, mégis pezsgő jókedvről, sziporkázó szellemességről tanúskodik a rákövetkező évben megjelent Anakreoni dalok című kötete. Az 1914-ben kiadott verseskönyve már válogatás, többek között a dr. Óváry Ferencnek ajánlott A Balaton mellett című versével. Óváry neve mellett a „barátomnak" szó olvasható, nem csupán kötelező udvariasságból. Jól ismerték, kölcsönösen becsülték egymást. Óváry Ferenc Almádiban vendégül is látta Endrődit. Utolsó kötete a halálát követő évben, 1921-ben került az olvasók elé. A Játszi órákban gyermekverseit gyűjtötték egybe, azokat a verseket, amelyeket az idős költő a Jó pajtás című gyermeklap munkatársaként írt, de kis unokáinak szánt végső üzenetül. A kötet érdekessége, hogy illusztrálását Endrődi iránti tiszteletből Nagy Sándor felesége vállalta. 1920. november 7-én hunyt el csendesen. Jeles emberhez méltóan az akadémia oszlopcsarnokában ravatalozták fel.

3 A Kerepesi úti temetőben díszsírhelyet kapott a fővárostól. Síremlékének felállítására országos bizottság alakult 1923-ban. A bizottság társelnökei között olvashatjuk a barát Óváry Ferenc nevét is.

4 Veszprémben hamarosan táblával jelölték meg Gizella téri szülőházát, melyet bombatalálat semmisített meg a II. világháborúban. (Helyén áll ma a Napló szerkesztőségének épülete.) Méltó lenne új táblával adózni emlékének, hiszen ha nem is tartozott „nemzeti költészetünk ormai" közé, Arany halála (1882) és Ady megjelenése (1899) között sokan Endrődit tartották a legjobbnak a korszak költői között. Rokonszenves egyéniségével, költészetével hatott a Nyugat nemzedékére. S tény, hogy az Endrődi által kiadott Vajda-kötet révén fedezte fel elődjének Vajda Jánost a Nyugat. Ady tőle kapott ösztönzést a kuruc motívumokat felhasználó verseihez. Illő hát emlékeznünk Endrődi Sándorra közel egy évszázad távlatában is... Jegyzetek 1. Modern Dunántúl. 1910. szeptember 10. 59. 1. Krónika rovat 2. KALLA Zsuzsa: Irodalmi relikviák-világi ereklyék (A Petőfi-relikviák története) In: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék. A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvei 1. Budapest, 1994. (67-90) 80.1. 3. Endrődiről összefoglalóan: Dr. SZIKLAY János: Veszprém város az irodalomban és művészetben. Veszprém, 1931. (189-191). 1.; PALMER Kálmán: Endrődi Sándor emlékezete. Budapest, 1923; HEGEDŰS Géza: Endrődi Sándor. In: A magyar irodalom arcképcsarnoka. I. kötet Budapest, 1992. (344-347) 4. Felhívás Endrődi Sándor emlékének tisztelőihez. Laczkó Dezső Múzeum adattára Itsz: 48840/1977. 35