V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Veszprémi művészek és mecénások a századelőn (Veszprém, 1994)

kat Nagy Sándor tervezte, a díszeket és kézikmunkákat a felesége. A falon Kőrösfői Aladár gobelinje keltette fel a figyelmet, amelyet barátjuk, a svéd származású Leo Belmonte szőtt meg. Nagy Sándor e munkájáról Ugo Monneret de Villart azt írta, hogy az „egy komoly toljsztoji gondolkodású szellem műve, a kinek a művészetét a néplélek legtisztább forrásai ihlették".

1

9 Ez a meggyőződéses hit és művészi látásmód üvegablak-terveiknek is meghatározó eleme lett. Nagy Sándor Kőrösfőivel együtt a Nemzeti Szalon falfestésében és üvegablakaiban új irányt indított el a szecessziós formanyelv és a népművészeti motívumok új egységének megteremtésével. Zseni Genie Man of genius A Nemzeti Szalon gondolatkörében fogant a veszprémi színház (1908) üvegablak mozaikja, a Népművészet varázsa Majoros Károly kivitelezésében. Itt már jelentkezett a Nagy Sándor műveit jellemző erős illusztratív jelleg és irodalmiasság. A népművészet és a „grand art" közösségét egy mesélő, sokalakos kompozícióban fogalmazta meg.

2

0 Művében felvonultatta a társadalom különböző rétegeit, kedvelt, a harmonikus életet szimbolizáló állatfiguráit. A, háttérben a toljsztoji életvitelre utaló szántóvető alakját festette meg. A korabeli újságíró a Veszprémi Hírlap hasábjain nemcsak Medgyaszay István korszakos építészeti teljesítményét dicsérte, hanem lelkesen szólt Nagy Sándorról, az Európa-hírű illusztrátorról is, aki azon fontos képzőművészeink egyike, aki „ma a nép művészetéből a monumentális magyar stílust kelti életre".

2

1 Nagy Sándor magyaros szecessziójában a történeti-historizáló, a népművészeti ihletésű-népies és a szimbolikus, vallási-filozófiai problémákat magába foglaló tartalmi-formai réteg alkot sajátos egységet

2

2 23