Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

P 006 M 246 T 151 W 686 Felső folyásánál, a werenwagi kastélynál (5. kép) töri át először a Jura hegységet. Egy drámai kifejezőerejű tájkép jött létre. Meredek szirtek emelkednek ki a mészsziklák közül, amelyeken a várak, mint sziklafészkek uralkodnak. A várak, kastélyok és a kápolnák elkísérik az utazót az Ulm völgyébe. Már távolból üdvözöl az ulmi székesegyház (6. kép), a legnagyobb német gótikus templom. Ott, ahol az Altmühl torkollik a Dunába, azon a helyen töri át a Duna újra a Jura hegységet. A folyó és a sziklák közötti keskeny parton található a weltenburgi kolostor (7. kép), egy bencés apátság, amelyet már a 7. században szerzetesek alapítottak. Ez a hely a keresztény hittérítés egyik fellegvára volt. A Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria határánál fekszik az Ilz és az Inn folyók torkolatánál a folyóktól szétszabdalt dunai város, Passau (8. kép). Passauból az utunk a magyar pusztára, az egykor széles, fátlan legelővidékre vezet a tájra jellemző gémeskutakkal, amelyek a ménesek, gulyák 7 és birkanyájak itatására szolgáltak. Képünket (9. kép) a 19. század vegefelé, a 20. század elején festették. Ma a magyar Alföld nagyobb hányadát a talajjavítási munkákkal az ország éléskamrájává alakították át. Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton mentén haladva (10. kép) jutunk el a szőlőültetvények között Veszprémbe. Az iskolai faliképek elkísértek utunkon és megismertették velünk a tájat és a rajta élő embereket.