Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

A környezetismereti szemléltető oktatáshoz az iskolai faliképek első sorozatai már a múlt század közepén létrejöttek. Az oktatás anyagát az év körforgása határozta meg. Ez a váltakozás a fiatal tanulóknak, mint a nap és az éjszaka változása, az idő közvetlenül érzékelhető változását jelentette. Alihoz, hogy ezt a naiv időátélést tudatos időérzékeléssé lehessen kifejleszteni, az iskolában évszakokat ábrázoló képeket használtak. Az idő múlása mellett ezek az évszakábrázolások azt az életteret is bemutatták, amely mintegy száz évvel ezelőtt a legtöbb vidéken meg mezőgazdasági jellegű volt. Ennek a médiumnak az alkalmazásával a tanulók tudatos időérzékelést és tér-elképzelést sajátíthattak el. A Winckelmann-féle sorozat, a „Szemléltető és nyelvoktató képek" 1861-ben jelent meg és hat, évszakokat ábrázoló képből állt, amelyekből négyet választottunk ki (11 — 14. képek). A sorozat első képe „Az ember és a háziállatok" című, az előtérben egy gazdasági udvar gazdálkodásának részeit, a háttérben egy kastélyszerű parkban az udvarházat mutatja be. Ennek a szociális szempontból különböző élettérnek a részeit egy kerítés választja el egymástól. Anélkül, hogy a tavaszra jellemző hangulat, a virágzó fák a kénen szerepelnének, mégis ez a kép a tavaszt érzékelteti. A gólyák építik a fészküket, a juhoknak kisbárányaik születtek, a kancáknak kiscsikóik jöttek a világra. A gyerekek beletartoznak ebbe a mindennapi életbe. Segítenek a munkában vagy játszanak a hóban, ahogy az a téli képen is látható. Az év körforgásához tartoznak a vissza-visszatérő ünnepek is. A kereszténység számára jelentős, a gyerekeknek várakozásteli esemény a Karácsony ünnepe. Egy neves gyermekkönyv illusztrátor, Gertrud Caspari (1873-1948) a karácsonyi hangulatot érzékletesen ábrázolja képén. Nem mindegyik faliképfestő rendelkezik i8