Stach Reinhard – V. Fodor Zsuzsa (szerk.): Német iskolai faliképek 1880–1980 között. Kiállítás a Duisburgi egyetem általános főiskolai karának iskolatörténeti gyűjteményéből (Veszprém, 1989)

AZ OKTATÁS A VÁLTOZÓ IDŐBEN. AZ ISKOLAI FALIKÉPEK SZÁZ ÉVE Az iskolai faliképek Európa iskoláiban évtizedek óta meghatározták az oktatás tartalmát és módszerét. Ennek elméleti alapját az a szemléltetési elv képezte, amelyet a cseh Johann Amos Komensky az újkorban bocsájtott útjára és amelyet a svájci Johann Heinrich Pestalozzi az összes ismeret és képzés alapjának nyilvánított. Valamennyi iskolai pedagógiai munka alapja azóta az „Oktass szemléletesen!" alapelv. Ennek a posztulátumnak a megfogalmazása egyszerűbb volt, mint a követelmény gyakorlatba való átültetése. A pedagógia története gazdag az ilyen jellegű fáradozásokban. A jelentősebb művek ismertek, így például Comenius Orbis pictusa, vagy Johann Bernhard Basedow 1774-ből származó elemi iskolai képeskönyve, amely alapul szolgált az iskolai faliképek kialakulásához. Ennek az oktatási médiumnak az előállítása csak igen lassan kezdődött meg. A kezdeti időszakról csak kevés információ áll rendelkezésre. A képek használati tárgyként szerepeltek. A korai bizonyítékok azóta már eltűntek. Basedow a nyilvánosság előtti bemutatás céljából felnagyíttatta képeskönyvének néhány részletét. Talán ez volt a kezdet. \ kiállítás képei figyelembe veszik a módszertani gondolkodásban bekövetkezett fejlődést, a tartalmi sokszínűséget és a változásokat. A 19. század második, és a 20. század első felében Európa közepén jelentős oktatóeszköz kiadók jöttek létre: a WACHSMUTH kiadó Lipcsében, a MEINHOLD Drezdában, a HIRT Breslauban és a HOLZEL Bécsben. Ezek kiadványaikkal egész Európát ellátták. A kép maradt, a felirat változott. Jellemző példája ennek az 1. kép, „A Föld felszínének főbb formái" című, a Ferdinand HIRT kiadótól. A kiadó szinte dicsekszik vele egyik kiadványában, hogy ezt a képet „több, mint 9000 példányszámban, számos idegennyelvű változatban" is megjelentették. Ez a tengeri strandtól kezdve a magas hegységen át 52 általános földrajzi alapfogalmat sorol fel, egy pillantással áttekintve Közép-Európát. Duisburgból Veszprémbe vezet a kiállítás első része a földrajzi faliképekkel. Duisburgban volt egykor a világ legnagyobb folyami kikötője (2. kép). Ma a Rajna és a Ruhr folyók torkolatánál elterülő ipari városban egy egyetemi archívumban találhatók az iskolai faliképek. Az archívum körülbelül tizenöt éve áll fenn, gyűjteményében 6000 eredeti és mintegy 12 000 diafelvételen lévő iskolai falikép szerepel Németországból és Európából. Ebből az állományból választottuk ki a kiállítás képeit. Duisburgból kiindulva utazzunk most a Rajnán felfelé. A kölni dóm (3. kép) köszönti először az utazót és hívja meg egy látogatásra. A dóm előtere ma más képet mutat, mint a falikép keletkezésének időpontjában. A dóm mellett lévő kölni főpályaudvar a képünkön még nem látható. Akkoriban postakocsi járt Kölnből kiindulva a Rajna mentén (4. kép). Ez a gyönyörű vidék várakban igen gazdag. A szőlőlugassal ékesített vendéglő felüdülést nyújt embernek és állatnak egyaránt. De nemcsak a táj idillje látható, hanem jól kivehető a képen a lüktető rajnai élet, hiszen az út mellett ott van a folyam és már a vasút is mind, mint szállítási útvonal. Keleti irányba vezet tovább bennünket a Duna, amely mint közlekedési út nem marad el a Rajna mögött. H 480 6