Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A Pázmány Péter vezette ellenreformáció azonban egyre inkább visszaszorította a protentantizmust, s a 17. század végén már a veszprémieknek is a puszta létért kellett küzdeniük. Bátorkeszi István veszprémi prédikátor is gályarabságba került sok prédikátor társával együtt. Sümegről visszatért székhelyére az egyházmegye püspöke, aki a várőrséggel elismertette a káptalan földesúri jogát. A török kiűzésével Veszprém végvári jellege is megszűnt (1696), s ezzel együtt szabad vallásgyakorlati joga is. A Rákóczi szabadságharc A török kiűzése után a Habsburg-abszolutizmus minden korábbinál erőteljesebb támadást intézett a magyar rendi függetlenség ellen. Az ország katonai megszállása, a hadsereg fosztogatásai, a kíméletlen adópolitika a magyarországi jobbágyság tömegeiben is ellenállást váltott ki. A hegyaljai parasztfelkelés, majd a nemesi összeesküvés a Rákóczi vezette egységes nemzeti szabadságharcban folytatódott (1703—1711). A kuruc sereg egy része 1704-ben benyomult a Dunántúlra, s a hozzájuk csatlakozott volt végvári katonasággal együtt elfoglalták Pápa, Veszprém és a Balaton környékének várait. A Rákóczi szabadságharc bukása után a magyar korona országai együttesen Habsburg uralom alá kerültek. Csobánc vára, XVIII. század elején (Fnsz.: 14426) 37