Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A' MF.LTOóAGOS FEJF.DLLF

.M F F. I. S 0 - V A D A SZ Í RAKOCZI FERENCZ, Kegyelmes Urunk által: Nemzetünknek s' edes Hadinknak a' Nemet Nemzet kegyetlen Uralkodasa alatt lett, hallatlan mcg-nyomorittatásárúl, maga Méltóságos Szemellyenck nagy méltatlan fzenvedeserűl, Ei Az Au(triá\ Ház erólzakoskoda'sa alól való fel - fzabaduláse'rt fogott Magyar fegyvernek ártatlanságárúi, azege'fe Kerefztyen Vila'gnak eleibe adatott M A N l F E S TV A/. Köz TUDOMÁNY tétel. Rákóczi kiáltványa, 1704 (Fnsz.: 14425) x , o~nt 1704. i inteni \lelly eltt,ben Deák, moßan pedi^ MaMytlvtn, h'jionnan kc\oniegt)ic tetetett. Telepítések a XVIII. században A török háborúkban elpusztult, vagy a kedvezőtlen termelési viszonyok miatt elnéptelenedett, illetve ritkán lakott világi és egyházi nagybirtokok falvainak újratelepítése a 18. század elejétől kezdődött meg. Az elnéptelenedett bakonyi falvak többségébe német és szlovák ajkúakat telepítettek. Kötelességeiket, jogaikat és kiváltságaikat szerződésben rögzítették. Az ország benépesülése után megindult az árutermelő, majorsági gazdálkodás fellendülése, de a bécsi udvar politikája gátat szabott a magyar ipar fejlődésének, s csak bizonyos iparágakat engedett felvirágozni (bányákat). A magyarországi társadalom fejletlenségéből fakadó tőkehiány mégis nagyobb akadálya volt a hazai ipar fejlődésének, mint a gazdaságpolitika. Ezt a századot a céhes ipar jellemezte, s csak az 1780-as években nőtt meg a manufaktúrák és kisebb gyárak tevékenysége. 38