Cs. Dax Margit (szerk.): A Bakony és a Balaton-felvidék évezredei. Állandó kiállítás a Bakony Múzeumban 1985.

A tartományok római polgárjoggal nem rendelkező lakosságából került ki a segédcsapatok legénysége. A határ védelmére épített erődrendszert (limes) 15—30 kilométerenként a Duna mentén, katonai táborok és őrtornyok alkották. A 20—30 éves katonai szolgálat leteltével a leszerelt katonák — veteranusok - diplomát (két összefűzött bronz lapra vésett, névre szóló elbocsátólevél), különböző kiváltságokat és juttatásokat pénz, föld kaptak. (Sikátor, Öskü). Pannónia katonai és gazdasági vérkeringését a jól kiépített úthálózat biztosította. A kővel kirakott főutak mellett egyszerű kivitelű, a kisebb településeket összekötő utakat használták (Kemenesszentpéter határában tártak fel ilyet a régészek). A birodalom legfontosabb útvonalairól útikönyv (itinerarium) is készült. Az úthálózat révén Pannónia szervesen bekapcsolódott a birodalom kereskedelemi életébe. Itáliából, Galliából, Germániából, Raetiaból és a keleti tartományokból egyaránt érkezett áru Pannoniába (terra sigillaták, bronz- és üvegedények, ékszerek, borostyán stb.) A Balaton-felvidék római kori kultúrája kifejezetten civil, gazdasági paraszti jellegű volt. A tartomány belsejében gabonatermelő gazdálkodás folyt a villagazdaság központtal létrejött nagybirtokon. Az egyszerűbb kivitelű, néhány helyiségből álló épületektől a több épülettel rendelkező villaegységekig mindegyik típus előfordul vidékünkön. A Baláca-pusztán feltárt villa és gazdasági épület többszöri átépítés után a római korszak végéig fennállott. A feltárt leletek a mindennapi élet használati tárgyainak sokaságát éppúgy tükrözik, mint a tulajdonosok fényűző pompaszeretetét. Függőón, Gyulafirátót, római kor (Fnsz.: 14411) 12