Nagybákay Péter: Céhek, Céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971)

A CÉHRENDSZER MAGYARORSZÁGON Magyarországon az iparűzők első érdekvédelmi szervezkedései a XIII. század végén tűnnek fel. Az esztergomi és budai mészárosok teszik az első ilyen irányú lépéseket. A valódi céhszervezetek azonban csak a XIV. század második felében alakulnak meg. Az első magyarországi céhek a legfejlettebb városokban jönnek létre: a fent említetteken kívül Pozsonyban, az erdélyi szász városokban, a Felvidéken, Debrecenben. Szervezetük nyilván all. Géza király idejétől folyamatosan betelepülő nyugati „vendégek" hatására alakult ki. A gyűjtőnéven szászoknak nevezett telepesek egy része kétségtelenül Flandriából, vagy környékéről, a latin és germán kultúrkör e szerencsés kohójából származott és ezek az akkori Európa gazdaságilag legfejlettebb területéről ültették át hozzánk a céhintézmény szervezeti formáit, szokásait és külsőségeit. A XV. században már országszerte gyökeret vertek a céhek, de a török hódítás és megszállás a XVI. század derekán megakasztotta a fejlődést, így a céhek működésének folyamatossága csak a Dunántúl nyugati részén, a Felvidéken és Erdélyben nem szakadt meg. A céhrendszer ezeken a területeken a XVII. században élte fénykorát. A XVIII. század elején, a törökök kiűzése után a felszabadított országrészekben gyors ütemben indult meg a céhek újjászerveződése, de mire ezek az alföldi, délvidéki és dunántúli céhszervezetek megalakultak, a gazdasági és társadalmi fejlődés lassacskán már túl is lépett a céhintézményen. A feudalizmus ideje lejárt és a feltörő liberális kapitalizmus lendülete - különösen