Nagybákay Péter: Céhek, Céhemlékek Veszprém megyében (Veszprém, 1971)

CÉHEMLÉKEK VESZPRÉM MEGYÉBEN A megye 140 céhének tárgyi emlékei igen szép számmal maradtak fenn. A céhrendszer megszűnése után legnagyobb részük múzeumba került. Ezek jó része kiállítva látható elsősorban a tihanyi múzeumban, Veszprém megye egész területéről, a veszprémi Bakonyi Múzeumban a veszprémi fafeldolgozó céhek emlékei, a pápai Helytörténeti Múzeumban a pápai, a zirci Reguly Antal Múzeumban a zirci, a nagyvázsonyi szabadtéri Néprajzi Múzeumban a nagyvázsonyi, a tüskevári Helytörténeti Kiállításon pedig a tüskevári céhek emlékei. A gazdag céhtörténeti anyag tárgyait igyekszünk most megszólaltatni. A céhlevelek, privilégiumok, az ún. artikulusok, a szabadulólevelek, vándorkönyvek, legényszállás-jelvények, jegyzőkönyvek, legényrendtartások, remekrajzok, a pecsétnyomók, céhládák, korsók, billikomok, behívótáblák, céhzászlók és temetési lámpák megelevenítik előttünk az elmúlt századok céhéletének sok-sok érdekes, színes mozzanatát, elsősorban az ünnepnapokat, a céhtagok jogállásában bekövetkezett változásokat, az inasszegődtetést, a felszabadítást, a legényavatást, a remekelést, a mesterasztalt, a nagy céhlakomákat, a céhgyűléseket, céhmesterválasztásokat, úrnapi körmenetet stb. De ugyanakkor a díszes tárgyak és cirkalmas írások mögött ott sötétlik a szürke, dolgos, nyomorúságos hétköznapok küzdelme, az inasok sanyarú élete, a legények látástól vakulásig tartó munkája, a vándorlás viszontagságai, a mesterré válás rettenetes nehézségei és végül a kilátástalan szélmalomharc, a görcsös védekezés, az új, szabadverT 5 senyre épült tőkés gazdasági renddel.