Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)

todik évi trágyázás helyett 20 éves időköz is közbejön. Teljesen lehetetlen ti. a szükséges trágyát megtermelni és a munkáskéz hiánya miatt, meg a munka és a termés jelenlegi viszonylagos értéke mellett nem célszerű a művelés alatt álló föld egyhatod részét, ami talán jooo hektárra is rúg, minden évben megtrágyáztatni. A trágya a birkák, a szarvasmarha és a lovak téli szállásáról kerül elő. Az istállók a hozzátartozó kifutókkal együtt általában száraz lapos helyen állnak és naponkint friss almot kapnak. Az almot bennhagyják késő tavaszig, akkor az egészet kihordják és az udvar közepén nagy kupacokban összerakják. Ez a munka folyt éppen látogatásom idején. A parasztok 30-40-es csoportokban dolgoztak a hajdúk felügyelete alatt. A trágyát mindaddig rakják, amíg nagy domb lesz belőle s annak tetejét rézsútosan fejezik be. A szalmának ilyen rendes felhasználása mellett is sok kazlat láttam, amelynek szalmáját a marha télen minden pazarlás nélkül trágyává tiporhatta volna. Jóllehet a birtok nagyobb részén a szokásos magyarországi rendszerű művelés folyik, a gróf a lehetőséghez képest az angol vetésforgó bevezetésén fáradozik. Erre a célra nem messze Csurgó városától kihasított 11, egyenkint 60 holdnyi területet, egy másik helyen 2Y2 hold van a kihasított részeken, megint egy másik helyen 7 darab, egyenkint 100 holdas tábla, megint 11 darab 50 holdas tábla, azonkívül 4 holdnyi darabokból egy kisebb sorozat. Mindez kísérleti célból. Mivel minden birtokán bevezette ezt a rendszert, most 5000 holdnál nagyobb terület van átadva az effajta kísérletezésre. Ennek a gazdasági rendszernek haszna ilyenformán tökéletesnek ígérkezik és a kísérlet valószínűleg beválik. A gróf kiterjedt birtokai és acélakarata egyaránt kezeskednek arról, hogy ezt a kísérletezést nem fogják egykönnyen abbahagyni és a gróf liberális szelleme, céltudatos hazaszeretete végre is megszerzi ebben az országban az ő újításainak megérdemelt megbecsülését. Úgy látszik, a gróf újítása ellentmondásokra talált Magyarországon, és hajlandó vagyok azt hinni, hogy nem minden ok nélkül. Tény az, hogy a mezőgazdasági termékek piaca nagyon szűk és alig támaszt igényt az újító rendszerből származó cikkek sokféleségére és mennyiségére, így aztán a többletmunka költsége nem térülhet meg teljes bizonysággal. A lakosság gyér volta munkáshiányt és fogyasztóhiányt jelent egyszersmind. A munkabér túlságosan magas a termék árához viszonyítva. Hozzá még a parasztot úgy fizetik, hogy az elveszti ennek az aránytalanságnak az előnyét és csak bizonytalan, munkájával nem egyező bért kap. Egy hold jó föld évi bérc kevéssel több három napszámnál. A parasztoknak ezen a birtokon 485 egész sessio földjük van 14 falura elosztva. Munkájuk összege 50 440 nap. Mindegyik parasztnak van 24 hold szántóföldje, 8 vagy 12 hold legelője, azonkívül szabad fahasználata és 8 hektár közös legelője vagy ehelyett az erdő bizonyos részén szabad legeltetése. A parasztok tehát 16 000 hold jó földet kapnak, azonkívül fát és közlegelőt 50 440 napszámért s ez, mint kiszámítottam, megfelel közel 3 napi munkának holdankint. Ez a munka nem elegendő a csurgói uradalom részére, mert az 76 000 napot kíván, és még 20 szántóvető embert fizetnek évenkint szerződése szerint.