Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)

annyira dörgött meg zuhogott az eső, hogyha rablók vettek volna körül, egyet sem láthattam volna közülük, hacsak akkor nem, midőn a villám fénye keresztülvágott a fatörzsek között. Eddig egy szabályos erdei nyiladék vezetett bennünket. Az erdőben az utasok biztonsága érdekében vágták, akik az út szélessége miatt legalább nappal nem támadhatók meg teljesen észrevétlenül. De a vihar, az éjtszaka és az erdő mindent olyan sötétségbe burkolt, hogy a kocsis leszállt a kocsiról megkeresni a kerékcsapást. Kézen akarta vezetni lovait, de végre ezt céltalannak találva kénytelen volt nyugodtan megállni a lovak előtt, míg a vihar elvonult Amikor a sötétség egy kissé eloszlott, folytattuk utunkat és nem szűnő esőben, sűrű villámlás között elértük Csurgót. Ily késő órában szívesen fogadtam volna az éjtszakára vendéglőben szállást, de az egyetlen szobát már elfoglalták az utazó kereskedők, akik üzletet jöttek kötni a lakossággal. Ezen körülmények miatt jelentkeztem az udvarmesternél, mert ez szintén Festetics gróf birtoka, kinek gondja volt arra, hogy szívélyes fogadtatást biztosítson számomra. Az udvarmester vacsoránál ült. Először meghívott asztalához és vacsora után elvezetett abba a lakosztályba, melyet itteni látogatása alkalmával a gróf szokott elfoglalni és magamra hagyott az éjtszakára. Mikor reggel felkeltem, alig tudtam szobámat elhagyni, mert a rabok között találtam magamat, akik jártak-keltek láncaikban: ti. a börtön itt a lakóházzal egy födél alatt van. A grófi család soha sem tartózkodik Csurgón. Itt van a birtok központi hivatala. Minden harmadik vagy negyedik évben a tulajdonos néhány napra lejön az utasítása szerint bevezetett mezőgazdasági újítások ellenőrzésére. A ház nagy földszintes épület, és a különféle gazdatisztek lakják. Nyolc óra tájban könnyű négyes fogatán az udvarmester kivitt a gazdaság megtekintésére. De még indulás előtt egy körülményből kifolyólag meggyőződtem arról, hogy az éjtszaka az erdei rablókról támadt feltevésem nem volt teljesen alaptalan. A három utazó kereskedő, amikor egy órával később a városba érkezett, elmondotta, hogy három ember megállította őket és már vájkálni kezdtek kocsijukban, midőn az ő szolgáik könnyű kocsijukon a tett helyére érkeztek, a rablók rögtön kereket oldottak ott hagyva egy nagy köpönyeget és pisztolyokat. Ezeket a tárgyakat az utazók felszedték és mint bűnjeleket Csurgóra hozták. Ami legjobban meglepett a ma meglátogatott birtokon, az annak nagy kiterjedése volt. Ezen az egyetlen birtokon a tulajdonosnak nem kevesebb, mint 95 000 hold földje van; ebből 49000 hold erdő, a többi helyenkint legelő, de a zöme gabonatermő szántóföld. A gabona alá való szántás az országban szokásos terv szerint történik. Minden harmadik évben ugart hagynak. De ahol olyan nagy a terület, megesik, hogy a minden ha-