Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)

séges tényezőknek egyaránt köszönhet. Ez az erődítmény a Vág és a Duna összefolyásának háromszögét foglalja el. Régebbi részét már 1272-ben megépítették és két szá­zaddal később Corvin Mátyás megerősítette. Az erődí­tések újabb részeit főként I. Ferdinánd és I. Lipót épít­tette, de II. József lebontatta őket. A városban nem találok semmi olyant, ami különö­sebben érdekelne. A 18. század második felében sokat szenvedett a földrengéstől. A környéken tűrhető bor terem. Komáromban jelentős forgalmat bonyolítanak le borból, gabonából, halból, mézből és épületfából. Szőnytől Győrig az egész út lapos és unalmas. A ta­laj könnyű, szegény és szinte művelés nélkül áll. Győr közvetetlen környékét termékenyebbnek tartják. Ez a város valamikor híres volt mint erődítmény, de most fontosabb piaca és vásárai miatt. Piaci nap volt, amikor ideérkeztem, és az utcák nagyon élénkek voltak. Győr egy tekintetben olyan, mint Bécs: a városban bástyakör­utak vannak és nyílt térség a falak és a külvárosok kö­zött. Az egész város lakossága megközelíti a 11 000-t, amelyből 5000 a falakon belül lakik. Utcái mind szabá­lyosan épültek és három vagy négy templomon meg a székesegyházon kívül néhány szép ház található a vá­rosban: az Esterházy- és a Zichy-családok palotái, a püspökvár, a vármegyeháza és a városháza. Ugyancsak itt működik az egyik akadémia abból a négyből, ame­lyet az állami közoktatási rendszer Magyarországon lé­tesített. POSTAKOCSI POST-CARRIAGE Győrtől kissé délre a dombok között egy magas hegy látszik, amelyen Szent Márton monostora, a szentbene­dekrendi szerzetesek ősi anyaháza áll. Ez a rend a társ­rendekkel együtt szenvedett II. József újításától, de 1802-ben, amikor a jelenlegi császár visszaállította a ben­cés, a cisztercita és a premontrei szerzeteseket, vissza­adta nekik birtokaikat és kiváltságaikat és sok iskolát bízott rájuk. Akkor Szent Márton is visszakerült régi tulajdonosai kezébe és Nóvák Krizosztomot a császár főapáti méltóságra emelte. Ezen alkalommal örömünne­pet ültek és a császár kegyes gondoskodását Szerdahelyi múzsája megénekelte. (294-298.)

Next

/
Thumbnails
Contents