Szerecz Imre (szerk.): Richard Bright utazásai a Dunántúlon 1815 (Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1970)

A DUNA-KANYAR THE MEANDERS OF THE DANUBE gyott. Én meg az éjtszakára letelepedtem egy nagyon jó vendéglőben. Csakhamar utánam jött kocsisom, akinek tájékoztatásában olyan jogtalanul kételkedtem. Vác városát Géza fejedelem alapította 1076-ban. Azóta a város a környékével együtt végigélte a béke és a háború minden viszontagságát. Most számottevő hely jó házaival, széles utcáival, három templomával. Az utóbbiakból az egyik egy nyílt térre néz és korintusi oszlopsorával nagyon szép modern épület. A tér szemközt levő oldalán van a püspökvár, egy jól épített nagy palota. Itt vásári bódék álltak, amelyek most majdnem mind zárva voltak. Reggel túlságosan korán hagytam el a várost s így nem láthattam mi van bennük vagy mivel kereskednek tulajdonosaik. A templom azonban nyitva volt, és felhasználtam az alkalmat, hogy megnézzem. Akik látták a katolikus templomok belsejét, azok jól tudják, hogy ott általában ízléstelen díszítések semmitmondó ismétlése található, amely arra van szánva, hogy a köznépnek tessék, pedig sérti a jó ízlést. így van ez itt is. Viszont a falusi nép a maga reggeli ájtatoskodásával és egyszerű ruhájával sokkal érdekesebb látvány volt. 1803-ban Vácon siket-néma intézetet alapítottak, amely azóta jelentékeny hagyatékkal gazdagodott. A növendékek száma felmegy körülbelül 30-ig. 1808-ban a király katonai akadémia céljaira egy nagyszabású épületet és bizonyos pénzösszeget adott. Az említett intézetet a királyné és a nemesség hasonlóképpen bőségesen támogatta. A nemesség vagy a szabad polgárok fiaiból 120 ifjút szándékoznak benne nevelni. 12 vagy 15 éves korban vették fel őket és 6 évig maradtak volna az akadémián. A nevelés természetesen más tantárgyakat is felölelt, de elsősorban a katonai követelményekre voltak tekintettel. Azonban a kifejlesztésében valami akadály merült fel, és úgy hiszem, az intézet még 2 3 nincsen teljesen befejezve.