S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Németek viselete

nepi alkalmakon bama kalapot vettek, amit ünnepélyesebbnek tartottak a feketénél. Az újabb kalapok mellett használták a fület is védő kötött sapkát, az ellenzős, fülre boruló, áll alatt gombolódó posztósapkát, végül pedig a svájci sapkát. Lábukra a csizmán, bakancson és félcipőn kívül a tutyit is felvették köznap, munkára. Általában vastag fonalból kötötték, vagy posztóból szabták és megtalpalták, de előfordult megfejelése is. Ez volt a Patschk. Az 1930-as években még ismerték Hidegkúton a 20. század elején viselt szűr formájú posztó köpenyt (Kepani), ami télikabát-számba ment.

62 Helyette valódi, comb középig érő vastag kabát lett a téli felsőruha, valamint a birkabőr bekecs. Magyarpolányban a házas emberek fekete télikabátot hordtak, ami ugyancsak combközépig ért és két soros gombolással záródott. A legények télikabátja ezzel megegyezett, de bama színű és prémgalléros volt. Szentgáli juhászok — 1930-as évek (repró Róka Lajos)