S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Németek viselete

Női viseletek A nők ruházatának ugyancsak elkülöníthetők az alaptípusai, amelyeknek viszont nagyszámú változata jött létre, az életkor, a közösség és az alkalom által meghatározott formákban, színekben, díszítettségben. Az egyik típus az ingvállas viselet volt, a lányok és a fiatalasszonyok öltözete. Fehér, általában könyékig érő, vállban húzott, alul pánttal összefogott ujjú, nyakánál ráncolt és pánttal lefogott gyolcsing adta a felsőrészt, és hozzá különbféle anyagokból, de jobbára mintás selyemből, kasmírból készült mellényt, pruszlikot, vagy laiblit vettek fel. Szoknyájuk az 1920-as évekig még hosszú volt, bokáig érő, de az 1930-as években ez megrövidült, és jóval boka fölött ért. Ezek a szoknyák általában tarkák voltak, kékfestőből, kartonból, esetenként kasmírból készültek. A világos színűeket ugyancsak mintás, többnyire fehéren fekete apró mintás anyagból varrták. Nyakukba, mellükön keresztbe fogva és derekukon hámi megkötve, vállkendőt tettek úgy, hogy 5-6 hajtásba rendezték, amely a nyaknál még szorosan egymás mellé illeszkedett, de már a mellen csak laza hajtásokat képezett. A kasmír vállkendő széleit körben 10-15 cm hosszúságú rojtok díszítették. Kasmír kendő mellett előfordult a csipkés szélű, fehér alapon fekete vagy szürke pettyes, esetleg tűpettyes, szélein körben horgolt fehér csipkével keretezett vállkendő, és a fehérrel hímzett kendő is. A szoknya elé egyszerű fekete lyster, vagy klott kötényt kötöttek, amelynek az alját keresztben 49. kép: Városlődi lányok— 1910 körül