S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

A térség magyar paraszti viseletei a XX. században

szeptember 29-ig többnyire mezítláb jártak, cipő csupán ünnepen került a lábukra. Fejükre is nagy hidegben kötötték fel a kendőt. Négy esztendőt elhaladva a lányoknak befonták a haját. Amennyiben nem volt eléggé hosszú, egy pántlikával megtoldották. Ez a hajviselet férjhezmenetelükig megmaradt. A hámi egy vagy két ágban lelógó hajfonatba szalagot kötöttek, fehéret, rózsaszínt, vagy kéket, de ünnepen az 1930-as, 1940-es években nemzeti színűt is. A fiúk, kinőve az ubbonyt, 6-8 esztendős korukig a felsőrésszel egybeszabott, nyílással ellátott nadrágot hordtak, amit használaton kívüli, elbontott felnőtt ruhából házilag készítettek el. 10 esztendőt követően általában zeig anyagú pantallót és kabátot kaptak, házilag varrott inggel. Ünnepre sötét szövetből készült a nadrág, a kabát. A pantallóhoz cipő járt, de volt szűkszárú nadrág is, amit csizmával viseltek. Ünnepre ez az előzővel megegyezően ugyancsak sötét anyagból készült. Lábbeli viszont ünnepen és télen került csak a lábukra, a lányokhoz hasonlóan március 15-től szeptember 29-ig, vagy október 30-ig mezítláb jártak, így mentek még a tarlóra is. Télen vastagabban öltöztek fel a kabát alá. Fejükre ünnepen bokrétás kalapot tettek, télen pedig a fülüket is védő sapkát. A fiúk fejét iskolás korukig kopaszra nyírták, de később is rövidre vágták hajukat. A viselet és a hajviselet már gyermekkorban életkor jelző és életkorhoz kötött volt.

53 Kislődi lányok ujjasos öltözetben — 20. század eleje (Koncz Pál felvétele)