S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

A térség magyar paraszti viseletei a XX. században

Gyermek viselet A gyermekek viseletének ugyancsak léteztek jellegzetességei a 19., és a 20. században egyaránt. Mind a lányok, mind a fiúk kisgyermekként, azaz 5 esztendős koruk alatt egyöntetűen szoknyában jártak, amit a felső részt alkotó blúzzal egybeszabtak. Ezt a ruhát „ ubbony "-nak mondták. A fiúkat úgy különböztették meg, hogy a fejükre kalapot tettek. A lányok ruházata 5 esztendős korukon túl a ruhák formáját és viselési módját tekintve a felnőttek viseletéhez igazodott. Többnyire kartonból készült a nyári, barhentből a téli ruha, amelyek hosszúak voltak, eltakarták a térdet. A ruhák felső része a majkó és a rékli formájához igazodott, díszítése szerény kivitelben ugyancsak ezt követte. Amikor a felső részt a szoknyával összevarrták, akkor is megtartotta a rékli megjelenési formáját, díszítését (44. kép, Szentbékkálla). A blúz, vagy rékli ujja nyáron könyék fölött végződött, télen pedig csuklóig ért. 67 esztendős kortól fél-, vagy melleskötényt is kaptak a lányok, ami ettől kezdve a mházatuk elválaszthatatlan része lett. Az ünnepi viselet formájában megegyezett a köznapival, a színek jelezték elsősorban az ünnepet, mégpedig a világos színek alkalmazása. Hidegben nagykendőbe burkolóztak, lábukra pedig csak Szent Mihály napjától húzták fel általában a hosszú szárú cipőt. Március 15-től 44. kép: Marton Dánielné Varga Irma (ül, bal), Bakonyi Dezső (áll középen), Marton Katalin (ül, jobb), Marton Emília (áll, bal), Marton Kornélia (áll, jobb) Szentbékkálla — 1903