S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)
A térség magyar paraszti viseletei a XX. században
aránt kedvelték. Mellettük hordták a sarkos papucsot, valamint a szövetből, posztóból varrott, vagy vastag fonalból kötött, esetenként megtalpaltatott, zárt tutyit (papucsszerű, az egész lábat befedő lábbeli). Akadt, aki saját maga elkészítette, de voltak specialistái is Veszprémben, Várpalotán. A cipőhöz rövid, vagy hosszú szárú pamutharisnyát hordtak, amit kapcának mondtak. így nevezték még az 1980-as években is a nagyon öregek ezt a ruhadarabot. Csizmába kapcaruhát vettek, különösen a férfiak. Ez egy négyzet alakú rongydarab volt, és a harisnya fölött csavarták a láb köré. 51 Télen a nők és a férfiak is kesztyűt húztak a kezükre, általában kémjjasat. Szentgál rétegzett pásztortársadalmának tagjai által pontos kép adható a pásztorviseletről, amely a visszaemlékezések alapján ezzel megegyező volt a Balaton-felvidéken is. Kétféle gatyát hordtak: a „redezsgatyát" vászonból és a bokáig érő „gyócsgatyát". Utóbbit csak ünnepre vették fel. Ingük is vászon volt, ünnepre azonban gyolcs. Föléje kerítették a nagygallérú, hímzett és rátéttel ékesített, nyitott ujjú szűrt (26. kép, Szentgál). Csak a kanászok szűrének volt befenekelt az ujja. Köznapra létezett a „viselő szűr", ami díszítetlen, egyszerű darabnak mondható, esetenként csuklyával is ellátták. A juhászok zsinóros nadrágot és ujjast is felvettek. Télen a szűr alá ujjatlan báránybőr mellest vagy bőrködmönt öltöttek. Akadt, aki felhúzta a bőrnadrágot. Téli felsőruháik között még létezett a bunda vagy suba és a guba is (27. és 28. képek, Szentgál). Fejrevalójuk pörge szélű „csárdáskalap", vagy báránybőr sapka volt. Felkötötték még a nyakravalót is, köznapon egyszerűt, ünnepre selymet. Lábukra télen, nyáron csizmát húztak. A nyírott haj mellett létezett még a csimbókos hajviselet is közöttük. 52 Az 1920-as évek elejéről Monoszlóról, Balatonfüredről, Literről, Szentgálról, Pálihálásról, Csesznekről, Borzavárról, Kemeneshőgyészről, Kővágóörsről, Porvárói, Gyulafírátótról, Papkesziről, Csetényből, Berhidáról, Kádártárói, Devecserből és Pápa környékéről rendelkezünk kétszáznál több fényképpel. Döntő többségük ugyan ünneplő ruhákat s embereket örökített meg, akad azonban néhány köznapi öltözetű személy is közöttük. Ezekről elmondható, hogy a férfiak vászoninget, gatyát, esetleg mellényt és kék kötényt hordtak, lábukon cipőt és csizmát. Ünnepi ruházatuk többségében szűkszárú nadrágból, keskeny gallérú fehér ingből, sűrű 26. kép: Nyitott ujjú szűr, Szentgál — 1900-as évek eleje (repró: Róka Lajos)
