S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Magyar viseletek a XIX. században

hér, cipője egyszerű bama. A mellette levő lány haja kereszt irányban elválasztva a füle előtt húzódva hátul egybekötött, középen pántlikával összefogott. Hasonló hajviselettel még a 20. század elején egyes német közösségekben ugyancsak lehetett találkozni. A lány fehér inget, piros-tarka mellényt, alján csíkokkal díszített fehér — talán vászon — szoknyát, kék kötényt (lehet kékfestő vászon!), sötétbarna vállkendőt, fehér bokamintás piros harisnyát és sötétkék papucsot hord. A mellette levő lány ruházata jómódról tanúskodik. Az előzőhöz hasonlóan elválasztott és hátul szalaggal összekötött haját a homlokán S^kép: Asszony és lányok Veszprém megyéből pintli, azaz bársony homlokszalag ékesíti. A pintli tehát homlok felett viselt, fekete bársonyszalag volt, amit hámi fekete sima, vagy gyöngyfüzéres szalaggal kötöttek meg. Fehér, bő, könyékig érő, fodros ujjú ingéhez zöld-tarka pruszlikot, föléje piros csíkos barna vállkendőt, barna alapon piros mintás, alján szalagdíszes szoknyát, fehér-fekete mintás kötényt, piros bokadíszes kék harisnyát és piros pillangós cipőt vett fel.

32 (5. kép) A férfiakat bemutató képhez hasonló állapotról van szó itt is: a régies viselettel egyszerre a fiatalok új divatú, színes ruházata is jelen van. A fehér vászonviseletet a szegényebb népréteg tagjai őrizték csak meg. Férfiaknál legtovább a pásztorok, betyárok, bár munkára még a 20. század 40-es éveiben is hordták az idősebb korosztályba tartozók. A férfiak fehér vászonviselete azonban még az 1830-as években sem volt egységes. Az 1836-ban felakasztott Milfait Ferencet ábrázoló metszeten vászonviseletben vannak még a pandúrok és a betyárok is. A nadrág szára egyiknél sem bő. Az ingen a pandúrok övet hordanak. A betyárok inge még gallér nélküli, nyaknál megköthető, bő ujjú, kézelő nélkül. Hajviseletük ugyancsak hosszú, leeresztett. Fejrevalójuk kétféle: egyik széles karimájú alacsony kalap, mint a füredi szolgalegényé, a másik pedig süveg. Milfait öltözete különbözik az övékétől: rojtos szélű fehér vászon bő gatya, prémes dolmány, mellény, nyakravaló, derekán öv látható, vállára vetve pedig rátéttel és hímzéssel díszített, befenekelt ujjú, nagy gallérú szűr (ez az első ábrázolása!), fején felhajtott karimájú magas kalap, lábán sarkantyús csizma. Hosszú haja két oldalt csimbókba kötött. A szűr alatt hordott, felálló gallérú dolmány a juhászok ruházatában általánosan elterjedt volt.

33 (6. kép) E díszes pásztorviselet 19. század végi meglétéről a pásztorművészeti emlékek emberábrázo-