S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Magyar viseletek a XIX. században

lásai vallanak, mulató betyárokkal, ünneplő pásztorokkal. Ezeknek a tükrösöknek és borotvatartóknak a fedőlapja viselettörténeti illusztrációként szolgál Çl/a, b, c kép: borotvatartó és tükrös mulató pásztorokkal). Az 1840-es évek már újabb változásokat hoztak. Valójában a reformkorhoz köthető ez a változás, a posztómházat általános elterjedése, amelynek több, gazdagabb és szegényesebb változatát egyaránt hordták. A posztóujjasoknak a kihajtott gallérú típusát mándlinak nevezték, kismándlinak pedig az ujjatlan mellényt. Egyszerűbb és olcsóbb volt az ujjas lajbli, a spencer és a hagyatéki leltárakból s ,. r , , rr~. , ,

03jf is ismert jankli. Velük egy időben o. kep: Miljait terenc bakonyi betyár— 1836 OJ terjedt el széles körűen, s vált igen kedveltté a cifraszűr,

34 bár korábbi előfordulására is ismert néhány adat (Csékútról, Szentgálról). Milfait Ferenc már ennek az új divatnak megfelelően öltözködött. A cifraszürt ugyan tiltották, azonban viseletét megakadályozni nem tudták. Megléte még a házasság megkötésének feltételéhez is hozzátartozott. Az ifjúság ruhadarabja volt ez is, hímzésének divatja Veszprémből indult el hódító útjára.

35 Ebben az időben nemcsak a nők, hanem a férfiak viseletében is megjelentek a gyári anyagok, (pamut, gyolcs), és velük a bő ruhadarabok. A posztó nadrághoz már hosszú, a bő gatyához pedig még rövid derekú inget vettek fel.

36 Ez volt az az időszak, amikor a ködmönt a bőrrátéttel és hímzéssel ékesített hosszú bunda, vagy suba váltotta fel, amely már az 1820-as években feltűnt.

37 A Laczkó Dezső Múzeum néprajzi gyűjteményének subái közül kiemelkedik a Takácsiból származó, hímzéssel és bőrrátéttel díszes, válltányéros suba, amelynek egykori viselője sem a szegények közé tartozott (8. kép). A felsőruházattal együtt a fej- és hajviselet is megváltozott: a hosszú hajat többnyire a nyírott haj, a széles karimájú kalapot a felálló keskeny karimájú pörge kalap váltotta fel, télire maradt a kucsma vagy a süveg. Általános lett a pödrött bajusz divatja.

38 A régi ruházat darabjait csak az öregek és a pásztorok őrizték meg viseletükben. Még a 19. század végének ábrázolásai is igazolják ezt, a pásztortársadalmat egyéb területen ugyancsak jellemző konzervativizmust. A női öltözködési kultúrában végbement változás a haj- és fejviseletekben olyan mértékű volt, ami egészen újat jelentett és a felsőruházat változásaival a