S. Lackovits Emőke: Viseletek öltözködési kultúra a Bakony és a Balaton- felvidék falvaiban (Veszprém, 2001)

Szlovák viseletek, öltözködési szokások

Egy ruhához 6 m 80 cm széles anyag kellett: ebből két m-t blúzra, négy m-t szoknyára használtak fel. A szélesebb anyagból azonban csak négy m kellett a teljes öltözethez. Viselési alkalmak és módok A ruhák viselésének alkalmait tekintve egy-egy teljes ruhatár négy nagy csoportba osztható: 1. az ünnepi ruhák 2. a félünnepi ruhák 3. a felkapó ruhák 4. a munkában viselt ruhák 1. Az ünnepi ruhák anyagukban és színükben jelezték az ünnepet és fejezték ki az ünnep nagyságát, jelentőségét is. Legnagyobb ünnepként az Újévei említették. Bordó szövetruhában, fekete klott kötényben és bordó szövetkendőben mentek templomba. Az újévet az ünnepek nagyságrendi sorában a Karácsony követte. Éjféli misére nem volt kötött a viselet, mindössze a kendő volt megszabott: delén kendőnek kellett lennie. Karácsony első napján azonban zöld szövetruhát, ugyanilyen szövetkendőt és fekete klottkötényt, vagy fekete bársonyszoknyát, sötétkék vagy fekete blúzt, koszorús bársony vagy posztókendőt, fekete kötényt, fekete harisnyát, fekete cipőt vettek fel misére. Korábban sötétkék posztószoknyát, fekete majkót, fekete kötényt, koszorús posztókendőt öltöttek. Ünnep másnapján kékfestő, vagy kartonruhát viseltek, a szín nem volt meghatározott. Minden hónap első vasárnapja Ujhold-vasárnap volt Rózsafüzér titokcserével, amikor is szövetmhában mentek templomba. Sem a ruhának, sem a kendőnek a színét nem határozták meg. Csak arra kellett ügyelni, hogy a mha és a kendő színe összhangban legyen. Nagyünnepi színeket, bordót, vagy zöldet ezen a napon nem viseltek. Nagyünnepi viselet volt előírt nagypénteken. Ekkor gyászruhában, talpig feketében mentek templomba öregek, fiatalok egyaránt. Addig, amíg az egész böjti időszakban (hamvazószerdától húsvétig hat hét) és adventben (karácsony előtt négy hét) sötét színekben, félgyászban jártak, addig húsvétkor felszabadultan öltötték fel a világos színeket, és viselték az egyházi év végéig (azaz adventig). A hosszú böjti időszakban egyetlen kivételes ünnepi nap a Virágvasárnap volt, amikor zöld szövetruhát, zöld szövetkendőt és fekete klott kötényt öltöttek fel a templomba menet, Krisztus jeruzsálemi bevonulását ünnepelve. Húsvét első napján a lányok és menyecskék fehér, az asszonyok piros ruhát viseltek, ha csak lehetett, szövetből valót. A kendő színe nem volt kötött, csak világosnak kellett lennie és a mha színével harmonizálónak. Úgyszintén a köténynek is. Húsvétkor azonban felvehették még a fekete bársony szoknyát sötét-